A Gyűrűk Ura, Harry Potter, Alkonyat... Mindenki tudja, hogy ezek a filmek sikerkönyvek nyomán készültek. De számtalan olyan jól ismert mozi van, melyek esetében már kevésbé közismert, hogy nem eredeti forgatókönyvek, hanem regények vagy novellák adták az alapjukat. Lássunk hát néhány példát az utóbbira: ha valakinek egyik-másik felkelti az érdeklődését, irány a könyvtár vagy az antikvárium (amennyiben magyar nyelven nem hozzáférhető az adott írásmű, azt külön jelzem).

Elöljáróban még annyit, hogy a filmek forrásául szolgáló könyvek nem tévesztendők össze az úgynevezett novellizációkkal, vagyis a filmek alapján készült regényekkel, melyek a film sikerét meglovagolva, illetve annak reklámkampányát erősítve, általában a forgatással párhuzamosan, a forgatókönyv alapján íródnak. A kérdés tehát az: mi volt előbb, a könyv vagy a film? Posztunk az előbb írott formában létező művekről szól, bár amint majd láthatjuk, előfordul, hogy egy filmhez mindkét típusú olvasmány kapcsolódik. A megkülönböztetés azért is nehéz lehet, mert az eltérő című eredeti regény újabb kiadásai a film sikere után már a filmmel megegyező címen, a film képeivel vagy plakátjával is megjelenhetnek.

A DOLOG (1982)

John Carpenter klasszikusának alapja John W. Campbell Jr. Who Goes There? című novellája, melyet Don A. Stuart álnéven 1938-ban jelentetett meg. A történetet már 1951-ben és 1972-ben is megfilmesítették, mielőtt Carpenter elkészítette a saját változatát. A novella magyarul Az izé címmel az Analógia SF és fantasy antológia 1992 decemberi számában olvasható. A film regényváltozatát 1982-ben Alan Dean Foster írta meg, ugyancsak A dolog elnevezéssel.

A MAJMOK BOLYGÓJA (1968)

A mai napig nyolc mozifilmet és két tévésorozatot szülő franchise első része a francia író, Pierre Boulle 1963-as sci-fi regényére épül.

A PISZKOS TIZENKETTŐ (1967)

A klasszikus második világháborús mozi története E. M. Nathanson 1965-ös regényén alapszik. A szerző Egy piszkos háború címmel 1987-ben megírta regénye második részét is, melynek azonban nincs köze a film négy tévés folytatásának egyikéhez sem.

A RÓZSA NEVE (1986)

Az idén februárban elhunyt olasz író, Umberto Eco 1980-ban megjelent első, megfilmesíthetetlennek tartott regényéből Jean-Jacques Annaud francia rendező készített egészen kiváló olasz-francia-német filmes feldolgozást, Sean Connery főszereplésével.

A SAKÁL NAPJA (1973); A SAKÁL (1997)

A kémtörténetek mestere, Frederick Forsyth 1971-ben kiadott első regénye alapján.

A TENGERALATTJÁRÓ (1981)

A német háborús dráma Lothar-Günther Buchheim Das Boot című 1973-as regényét dolgozta fel. Az első hazai kiadás A hajó címet kapta, később már igazodtak a filmcímhez.

AZ ÖRDÖGŰZŐ (1973)

Minden idők egyik legjobb horrorfilmje William Peter Blatty 1971-es regényének feldolgozása. A film forgatókönyvét szintén Blatty írta, melyért Oscar-díjjal jutalmazták. A szerző Legion címmel 1983-ban folytatást is írt könyvéhez (nálunk sajnos nem jelent meg), melyből saját maga írta és rendezte az Őrdögűző 3 címet viselő 1990-es mozit (a 2. részhez, illetve a két előzményfilmhez Blattynek nem volt köze).

BÍBOR FOLYÓK (2000)

Az amerikai stílusú francia thriller 1999-ben kiadott forrásregényét Jean-Christophe Grangé-nak köszönhetjük, akárcsak a szintén Jean Reno főszereplésével készült Farkasok birodalma (2005) irodalmi alapját.

BOSSZÚVÁGY (1974)

Charles Bronson sok vitát generáló mozija Brian Garfield két évvel korábban megjelent Death Wish című regénye alapján készült. A szerző 1975-ben Death Sentence címmel folytatást írt könyvéhez, melynek azonban nincs kapcsolata sem a második, sem az ötrészesre terebélyesedett Bosszúvágy-sorozat bármelyik részéhez. A második könyv alapján ugyanakkor 2007-ben elkészült a Halálos ítélet című film, Kevin Baconnel a főszerepben. Garfield egyik kötete sem került itthon kiadásra.

CÁPA (1975)

Peter Benchley-ről és A fehér cápá-ról itt mindent elolvashatsz.

CSILLAGKÖZI INVÁZIÓ (1997)

Paul Verhoeven alaposan alulértékelt és sokak által tévesen egyszerű akció-sci-fiként kezelt alkotásának bázisa a szintén nem kevéssé ellentmondásos, Hugo-díjas regény Robert A. Heinlein tollából, mely 1959-ben jelent meg először.

DRÁGÁN ADD AZ ÉLETED (1988)

A film alapja Roderick Thorp Nothing Lasts Forever című 1979-es regénye. A könyv a szerző The Detective (1966) címet viselő művének folytatása, melyből Frank Sinatra főszereplésével óriási sikerű film született 1968-ban, nem meglepő módon A detektív cím alatt. Ily módon a Die Hard voltaképpen a Sinatra-film nem hivatalos folytatása. De a zűrzavarnak még nincs vége: a Nothing Lasts Forever alapján először Schwarzenegger Kommandó-jának második részét akarták leforgatni, azonban az Osztrák Tölgyet nem érdekelte a dolog, így a projekt végül - több jelölt után - John McTiernan rendezőnél és az addig jobbára vígjátékokban látott Bruce Willis-nél landolt. Thorp egyik regénye sem jelent meg magyar fordításban.

ÉLETERŐ (1985)

Tobe Hooper űrvámpíros sci-fije Colin Wilson The Space Vampires című 1976-os regényéből táplálkozik, mely hazánkban már a film címét átvéve jelent meg.

FORREST GUMP (1994)

A csodálatos mozi Winston Groom hasonló című 1986-os regényén alapszik. Az író Gump & Tsa címmel 1995-ben folytatta a történetet, saját regénye és a film sztoriját egyaránt tovább gondolva (vagyis a kötet szerint Forrestnek tudomása van arról, hogy addigi életéből filmet forgattak).

KAPITÁNY ÉS KATONA - A VILÁG TÚLSÓ OLDALÁN (2003)

Patrick O’Brien brit író 1969 és 1999 között nem kevesebb, mint 21 regényt szentelt Aubrey kapitány és Maturin hajóorvos kalandjainak. A film eredeti címét az első és a tizedik kötet címeinek (Master and Commander; The Far Side of the World) összekapcsolásával alakították ki, a moziváltozat sztorija pedig nagyrészt a tizedik könyv történesein alapszik. Magyarul éppen a sorozat említett két darabja olvasható, Kapitány és katona - A világ túlsó oldalán, illetve Kapitány és katona - Déltengeri kalandok címen.

KOBRA (1986)

Stallone akciókalandja Paula Gosling A párviadal (1974) című regényéből ered. A művet Tiszta játszma címmel 1995-ben másodszor is vászonra vitték, Cindy Crawforddal és William Baldwinnal.

LEGENDA VAGYOK (2007)

Will Smith poszt-apokaliptikus horrorja Richard Matheson 1954-es regénye nyomán készült. A könyv eddig négy filmes feldolgozást ért meg.

MADARAK (1963)

Alfred Hitchcock öko-horrorját Daphne du Maurier brit írónő 1952-es elbeszélése inspirálta, mely magyarul a 21 rémes történet (1969) című kollekcióban, majd 1978-ban a Rakéta Regényújságban jelent meg.

MENTŐEXPEDÍCIÓ (2015)

Ridley Scott és Matt Damon hangulatos sci-fije Andy Weir The Martian című regényét dolgozta fel. Weir 2009-ben kezdte írni művét, majd a kiadók érdektelensége miatt online terjesztette azt. Miután az Amazonon 35000 példány kelt el három hónap alatt, és a 20th Century Fox lekötötte a filmjogokat, már a kiadók álltak sorba a szerző ajtaja előtt, így 2014-ben papíron is bestsellerré vált a regény. Magyarországon A marsi címmel került boltokba a könyv, majd a film érkezésével Mentőexpedíció feliratú, Matt Damont ábrázoló külső borítók kerültek a kötetekre.

MÉG DRÁGÁBB AZ ÉLETED (1990)

Walter Wager 1987-es regénye, az 58 perc alapján.

ORCA – A GYILKOS BÁLNA (1977)

Az egyik legambiciózusabb Cápa-utánzat Arthur Herzog ugyanabban az évben kiadott regénye, A cet alapján készült. Herzog másik állatos művéből, a gyilkos méhekről szóló 1974-es Rajzás-ból négy évvel később forgatták le a hasonló című filmet, Michael Caine-nel a főszerepben.

PSYCHO (1960)

Hitchcock másik örök érvényű darabja Robert Bloch egy évvel korábban megjelent regényét vette alapul. A szerző két további folytatást is írt könyvéhez, melyek azonban nem játszottak szerepet a három filmes folytatás elkészítésében. Bloch trilógiájának első két része magyarul is olvasható, a filmcímekkel ellentétben fonetikus Pszicho és Pszicho 2 cím alatt.

RAMBO (1982)

David Morrell 1972-es regényének keletkezéséről itt olvashatsz. A második és harmadik film regényváltozatát szintén Morrell írta, azonban ezeknél már fordult a kocka: a filmek képezték a könyvek alapját.

SZÁRNYAS FEJVADÁSZ (1982)

A kult-sci-fi irodalmi alapja Philip K. Dick Do Androids Dream of Electric Sheep? című 1968-as regénye. A mű hazánkban eddig három különböző fordításban, három különböző címmel, négy kiadásban jelent meg. Először az IPM (Interpress Magazin) 1984/6-7. számaiban volt olvasható egy cenzúrázott, happy end végűre átírt verzió, Elektronikus bárány címen. Az első könyv alakú változat a Szárnyas fejvadász – Álmodnak-e az androidok elektromos bárányokról? címet viselte, 1987-ben jelent meg a film poszterével a borítón. Az utolsó két kiadást az Agave kiadó dobta piacra, ennek címe Álmodnak-e az androidok elektronikus bárányokkal?

Philip K. Dick halála után a szerző barátja, K. W Jeter három hivatalos folytatást is írt az eredeti könyvhöz, ezek közül az első nálunk is megjelent Szárnyas fejvadász 2 – Az emberi tényező címmel, azonban nem ez szolgáltatja a jelenleg – többek között hazánkban is – forgatott Blade Runner sequel sztoriját.

TOTAL RECALL – AZ EMLÉKMÁS (1990); AZ EMLÉKMÁS (2012)

Ismét Philip K. Dick: a filmek alapja a 34 éve elhunyt író We Can Remember It for You Wholesale című 1966-os novellája. Érdemes beszerezni a hazánkban megjelent Különvélemény és Emlékmás címen kiadott P. K. Dick elbeszélés-gyűjteményeket, mivel ezekben nem csak a szóban forgó történet olvasható (Emlékmás címmel; korábban Emlékárusítás nagyban és kicsinyben volt a magyar fordítás), hanem olyan további filmek alapját képező novellák is, mint a Különvélemény (2002), az Imposztor (2001), a Screamers – Az elhagyott bolygó (1995) és folytatása, a 2009-es Az elhagyott bolygó 2 (utóbbiak írott eredetijének címe: Második változat), illetve a Sorsügynökség 2011-ből (novellában: Helyreigazító csoport).

Az 1990-es Total Recall filmnek utólag regényváltozata is megjelent Piers Anthony tollából, Az emlékmás címmel. Érdekes adalék, hogy annak idején a Különvélemény című elbeszélés alapján tervezték leforgatni a Schwarzenegger-film második részét. Amint tudjuk, ez nem valósult meg, de Spielberg és Tom Cruise jóvoltából a novella végül nem maradt parlagon…

ÜVÖLTÉS (1981)

Joe Dante kultikus farkasemberes filmjének alapja Gary Brandner 1977-es horror-regénye, a The Howling volt, melyet a szerző trilógiává bővített (magyarul sajnos nem olvashatóak). Habár a folytatásregényeknek hivatalosan nincs közük az immár 8 részesre nőtt Üvöltés-filmsorozathoz, érdekes módon a Howling IV (1988) sztorija sokkal közelebb áll Brandner eredeti első regényéhez, mint a nyitó filmé.

VÉGTELEN TÖRTÉNET (1984); VÉGTELEN TÖRTÉNET 2 (1990)

Michael Ende német író 1979-ben megjelent népszerű fantasy regényének teljes történetét a két film együtt fogja át. A Végtelen történet 3 (1994) már a könyvtől független, önálló sztorit kapott. Ende másik jól ismert kötetéből, az 1973-as Momó-ból 1986-ban készült német-olasz film.

VOLT EGYSZER EGY AMERIKA (1984)

Sergio Leone gengsztereposza Harry Gray The Hoods (1952) címet viselő regényét vette alapul, mely nálunk már a filmcímet felhasználva került kiadásra. Szintén megjelent magyarul a film forgatókönyve nyomán készült novellizáció, melyet Lee Hays írt.

Z VILÁGHÁBORÚ (2013)

Az első mainstream, valódi sztár főszereplésével készült zombifilm alapja Max Brooks World War Z - Zombiháború című regénye 2006-ból. Brooks előző műve a Zombi túlélő kézikönyv volt.

+1 kakukktojás:

CSILLAGOK HÁBORÚJA (1977)

Egyedülálló módon az első Star Wars film angol nyelvű regényváltozata fél évvel a film ősbemutatója előtt került boltokba, így azt gondolhatnánk, hogy a könyv volt a mozi alapja. Valójában nem így van: a regényt a készülő film forgatókönyve, illetve egyéb belső források alapján vetette papírra Alan Dean Foster. A kötet végül George Lucas neve alatt, Star Wars: From the Adventures of Luke Skywalker címmel jelent meg 1976 novemberében. Úgy tűnik, a spoiler-veszéllyel akkoriban még nem törődtek… (valójában persze arról van szó, hogy az illetékeseknek fogalmuk sem volt róla, hogy minden idők legnagyobb mozilegendája indul hamarosan útjára, így nem foglalkoztak a történet nyilvánosságra kerülésével). Nálunk 1980-ban, a film hazai premierje utáni évben kaphatták kézbe a rajongók az írott változatot.

És akkor még nem esett szó Ian Fleming James Bond könyveiről (itt egy kiváló összefoglaló), Tom Clancy Jack Ryan regényeiről, Thomas Harris Hannibal Lecter sorozatáról, a Michael Crichton jobbnál jobb regényei alapján készült jobbnál jobb filmekről, James Patterson Alex Cross könyveiről, Stephen King munkásságáról és még sok-sok minden másról, de kedvcsinálónak talán ennyi is elég lesz...