Filmek, könyvek és képregények a múlt századból

Chief Brody

80 éves a kémregények nagymestere, aki maga is kém volt

2018. augusztus 12. - Chief Brody

Frederick Forsyth angol író olyan hidegháborús, hírszerzési, bűnügyi és terrorizmus témájú thrillerekkel szerzett világhírnevet, mint A Sakál napja, Az ODESSA-ügyirat, A háború kutyái, A negyedik jegyzőkönyv, az Isten Ökle vagy az Ikon.

forsyth01.jpg

Forsyth 1938. augusztus 25-én született a Kent megyei Ashfordban, Anglia délkeleti részén; apja üzlettulajdonos volt. A kenti Tonbridge School-ban kezdte tanulmányait. Az ifjú Fredericket nagyon érdekelte a repülés; csupán 16 éves volt, amikor elkezdett repülőgép-vezetést tanulni, és néhány nappal 17. születésnapja után meg is kapta pilótaengedélyét. Ezután egy ideig a spanyolországi Granada Egyetemre járt, majd csatlakozott a Királyi Légierőhöz, melynek 19 évesen az egyik legfiatalabb pilótája lett.

Miután 1958-ban leszerelt, újságírónak állt. Három évig Angliában dolgozott az Eastern Daily Press napilapnak, majd 1961-től a neves Reuters hírügynökségnek. Később, amikor regényeket kezdett írni, legjobb munkái politikai thrillerek lettek, melyek legfőbb ismérve a realizmus, a történések és a karakterek hitelessége; az író szemmel láthatóan jól ismeri a különféle országok politikáját és embereit. Ezeket a tapasztalatokat Forsyth a Reuters munkatársaként, később pedig a BBC riportereként és szabadúszó újságíróként szerezte meg.

A Reutersnek Párizsban kezdett írni, a korai 60-a években. Az ott látottak és hallottak adták később az alapötletét 1971-ben megjelent első fikciós regényének, A Sakál napjának, mely egy csapásra híressé tette. A Párizsban töltött idő után a Reuters Berlinbe küldte. Itteni kutatásai járultak hozzá 1972-es második regénye, Az ODESSA-ügyirat létrejöttéhez. Tudósított több más európai országból is.

1965-ben csatlakozott a BBC-hez, ahol helyettes diplomáciai tudósító lett. 1967 júliusától szeptemberéig a Biafra és Nigéria közötti háborúról közvetített; az író komoly kritikával illette a brit kormányt a konfliktussal kapcsolatos politikája miatt. Amikor azzal kezdték vádolni, hogy riportjai elfogultak a biafrai oldal javára, sőt ennek érdekében még valótlan információkat is közzétesz, 1968-ban otthagyta a BBC-t, és szabadúszóként tért vissza Biafrába. A háború eseményei inspirálták első könyvét, a mindössze három évig létező országról szóló The Biafra Story című dokumentumkötetet. Az afrikai színtéren számos zsoldossal találkozott, akik harmadik regényét, A háború kutyáit (1974) ihlették.

Az író 2015-ben kiadott önéletrajzában tárta fel, amit életműve ismeretében már sokan régóta sejtettek: Forsyth hosszú ideig kémkedett a külföldi hírszerzésért felelős brit titkosszolgálatnak, a Secret Intelligence Service-nek, ismertebb nevén az MI6-nek. A hazafias alapokon nyugvó, fizetséggel nem járó együttműködés a nigériai polgárháború idején kezdődött, és két évtizedig tartott.

Irodalmi sikerei után Forsyth felhagyott a teljes munkaidős újságírással, így a regény- és novellaírásnak szentelhette magát. Munkája alapja továbbra is a komoly és részletes kutatómunka maradt. Forsyth lemond a pszichológiai mélységek ábrázolásáról a cselekmény aprólékos kidolgozása érdekében. Könyvei tele vannak technikai részletekkel olyan tevékenységekről, mint a pénzmosás, a fegyverkereskedelem vagy a hamis személyazonosság felépítése. Regényei a tényfeltáró újságírás szépirodalmi változataként is felfoghatók. Írásaiban részletekbe menően bemutatja, ahogy kémek, kémelhárítók, merénylők, katonák, zsoldosok, diplomaták, a politikai és üzleti élet vezetői titkos játékaikat űzik a háttérben; az átlagos olvasó a valóságban soha nem pillanthatna be ebbe a misztikus világba. Forsyth morális szemlélete igen kemény: a világot ragadozók és prédák alkotják, és csak az erősebb győzhet.

forsyth03.jpg

Sorra következtek az újabb bestsellerek, Az ördög alternatívája, A negyedik jegyzőkönyv, a Közvetítő, az Átverés, az Isten Ökle, az Ikon, az Avenger, Az Afgán, A Kobra, vagy legújabban a Halállista. Műveiből több mint hetvenmillió példány kelt el világszerte; számos regényéből és történetéből készült mozi- és tévéfilm. Gyakran ír előszót vagy ajánlást más szerzők könyveihez.

Forsyth elkötelezett tagja a Konzervatív Pártnak, híve a brit monarchiának, de szkeptikus az Európai Unió intézményével kapcsolatban. Szépirodalmi munkássága mellett hallható politikai rádiós műsorokban, illetve cikkei, kommentárjai jelennek meg különféle lapokban.

A kedvezőbb adótörvények miatt egy ideig Írországban élt, de 1980-ban eladta County Wicklow-i házát, és visszaköltözött Angliába, mivel tartott az emberrablástól. 1990-ben elhatározta, hogy visszavonul, de miután nehéz anyagi helyzetbe került egy Roger Levitt nevű csaló üzleti tanácsadó miatt, újra írni kezdett.

A "történetmondás mesterének" két fia született, Stuart (1978) és Shane (1980). Jelenleg egy hertfordshire-i farmon él második feleségével, Sandyvel, és megosztja figyelmét az írás és díjnyertes juhok tenyésztése között. Régebben kipróbálta az ejtőernyőzést és a lovaglást is, manapság inkább úszik, búvárkodik, horgászik, utazik és olvas. 1997-ben elnyerte a Brit Birodalmi Parancsnok (CBE) címet.

A Sakál napját leszámítva a szocialista Magyarországon nem adták ki Forsyth regényeit - ez tartalmukat ismerve nem is meglepő. Csak a Vasfüggöny leomlása idején, a 80-as és 90-es évek fordulójától ismerhette meg a magyarul olvasó közönség a szerző életművét.

BIBLIOGRÁFIA

  • 1969 The Biafra Story [dokumentumkötet, magyar nyelven nem jelent meg]
  • 1971 A Sakál napja (The Day of the Jackal)
  • 1972 Az ODESSA-ügyirat (The ODESSA File)
  • 1974 A háború kutyái (The Dogs of War)
  • 1975 A Pásztor (The Shepherd) [önálló kötetben megjelent elbeszélés]
  • 1979 Az ördög alternatívája (The Devil's Alternative)
  • 1982 Emeka [életrajz, magyar nyelven nem jelent meg]
  • 1982 Profi munka (No Comebacks) [novellagyűjtemény]
  • 1984 A negyedik jegyzőkönyv (The Fourth Protocol)
  • 1989 Közvetítő (The Negotiator)
  • 1991 Átverés (The Deceiver)
  • 1994 Isten Ökle (The Fist of God)
  • 1996 Ikon (Icon)
  • 1999 Manhattan fantomja (The Phantom of Manhattan)
  • 2001 A veterán és más történetek (The Veteran and Other Stories) [novellagyűjtemény]
  • 2003 Avenger - A Bosszúálló (Avenger)
  • 2006 Az Afgán (The Afghan)
  • 2010 A Kobra (The Cobra)
  • 2013 Halállista (The Kill List)
  • 2015 The Outsider: My Life in Intrigue [önéletrajz, magyar nyelven nem jelent meg]
  • 2018 The Fox [angol nyelvterületen októberben jelenik meg]

Hazánkban napvilágot látott még Forsyth neve alatt egy Nincs visszaút és egy Meghökkentő mesék című novelláskötet is, illetve több rövid írása jelent meg folyóiratokban és válogatáskötetekben, ezek azonban mind a Profi munka vagy A veterán novelláiból válogatott megjelenések.

forsyth02.jpgMŰVEI ALAPJÁN KÉSZÜLT MOZIFILMEK:

  • 1973 A Sakál napja (The Day of the Jackal)
  • 1974 Az ODESSA ügyirat (The ODESSA File)
  • 1981 A háború kutyái (The Dogs of War)
  • 1987 A negyedik záradék (The Fourth Protocol)
  • 1997 A Sakál (The Jackal) [az 1973-as film laza feldolgozása, Forsyth neve nem szerepel a stáblistán]

A Sakál napjának indiai (August 1), A negyedik jegyzőkönyvnek pedig iráni (Rooz-e sheytan) filmváltozata is létezik.

TELEVÍZIÓ és SZÍNHÁZ

Az Ikon és A bosszúálló alapján tévéfilmet forgattak, az Átverés kibővített történetét felhasználva hatrészes sorozat készült, de a Profi munka három novelláját is feldolgozták a tévések. Forsyth irodalmi alap nélküli, eredeti forgatókönyvei alapján készültek a Vétlen áldozatok, az Egy másik titok, A halál nem felejt és az Egyszemélyes hadjárat (Véres vakáció) című televíziós filmek.

Az életműből erősen kilóg a Manhattan fantomja című regény, mely Az Operaház fantomja folytatása (nem a Gaston Leroux regényé, hanem az Andrew Lloyd Webber-féle musicalé). Forsyth könyve alapján Lloyd Webber és Glenn Slater folytatást írt az eredeti musicalhez, melyet Love Never Dies címmel 2010-ben mutattak be.

A bejegyzés trackback címe:

https://chiefbrody.blog.hu/api/trackback/id/tr2314175789

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2018.08.12. 14:22:06

Nagyon szeretem, minden könyvét olvastam vagy négyszer.

Flankerr 2018.08.12. 17:46:33

Óriási kedvencem, a legjobb könyve, igen szoros versenyben, számomra az Ördög Alternatívája :)

Chief Brody · https://chiefbrody.blog.hu/ 2018.08.12. 17:56:58

@Flankerr: Ha fegyvert fognának a fejemhez, hogy meg kell jelölnöm a kedvencemet, akkor az A negyedik jegyzőkönyv lenne, de nagyon nehéz dönteni. A top5 további tagjai a Sakál, az Isten ökle, az Ikon és az Ördög alternatívája.

Chief Brody · https://chiefbrody.blog.hu/ 2018.08.12. 18:00:58

@doggfather: Nálam is nagyjából így alakult, 4-5-6-szor olvastam mindet, kivéve a Manhattan (bevallom, még egyszer sem) és az utolsó három (Afgán, Kobra, Halállista), azokat talán csak kétszer. A csúcstartó a Sakál napja, azt tinédzser korom óta legalább tízszer, bár nem számolgatom.

Flankerr 2018.08.12. 18:42:22

@Chief Brody: Ezt a Top5-t aláírom bármikor :)

A Manhattan-nel semmit se veszítettél hogy kihagytad

doggfather · http://dogg-n-roll.blog.hu/ 2018.08.13. 12:36:13

a háború kutyái talán a kedvencem.

Fandor 2021.07.13. 22:25:21

A sakál napja könyvben és filmen (persze az eredeti Edward Fox mozira gondolok) is zseniális.
Másik kedvencem az Ikon.

Chief Brody · https://chiefbrody.blog.hu/ 2021.07.14. 10:54:03

@Fandor: Egyetértek! Mindig meglep, amikor belegondolok, hogy a modern történelmet kicsit is ismerők pontosan tudják, hogy de Gaulle nem lett merénylet áldozata, de a végkifejlet ismeretében is végig tudjuk izgulni a filmet és a könyvet, sokadszorra is. Szerintem ez az igazi írói bravúr. Részemről a Sakál napjában a legnagyobb élvezet annak a részletes nyomon követése, ahogy a Sakál felkészül a merényletre (ugyanez a helyzet A háború kutyáival, ott is az államcsíny előkészületei a legérdekesebbek).

Ami az Ikont illeti, számomra az az utolsó igazi "klasszikus", nagyszabású, epikus Forsyth-regény, a az apró részletek kidolgozása, a több idősík egymáshoz közelítése és találkozása egyenesen zseniális. Arról nem is beszélve, hogy a negyed évszázados történet mennyire hajaz a mai Oroszországra...
süti beállítások módosítása