A Cápa atyja

2016. július 16. - Chief Brody

h_benchley Peter Bradford Benchley 1940-ben született, irodalmi dinasztia sarjaként. New Yorkban nőtt fel, középiskolai tanulmányait Exeterben végezte, majd a Harvard Egyetemen diplomázott 1961-ben angol nyelvből. Ezután egy évig utazgatott a világ körül, mialatt megírta a Time and a Ticket című dokumentumkönyvet. Hazatérve elvégezte a tengerészgyalogság hat hónapos tartalékos kiképzését.

Újságírói munkásságát a Washington Postnál kezdte, majd fél év után átkerült a Newsweek Magazinoz, ahol televíziós szerkesztő volt 1964 és 1967 között. Ezt követően két évig a Fehér Házban dolgozott, mint Lyndon Johnson elnök beszédírója. 1969-től szabadúszó újságíróként többek között úti beszámolókat, filmismertetőket és híreket írt, továbbá tévés műsoroknál dolgozott. Első fikciós könyve, a Jaws megjelenése után a regényírásnak, valamint a film- és televíziós műfajnak szentelte magát.

Művei többségében megmaradt a tengeri témáknál, sőt még két olyan regényt írt, melyekben embereket megtámadó vízi lények kapták a főszerepet: a Gyilkos csápokban egy óriáspolip, míg a White Sharkban egy géntechnológiával létrehozott ember/cápa hibrid terrorizálja a partokat

Regényei (zárójelben a magyar megjelenés címe és éve):

1974 - Jaws (A fehér cápa, 1976)
1976 - The Deep (Mélység, 1991)
1979 - The Island (Az öböl, 1986-os IPM [Interpress Magazin] évkönyv)
1982 - Girl of the Sea of Cortez
1986 - Q Clearance
1989 - Rummies
1991 - Beast (Gyilkos csápok, 1992)
1994 - White Shark [a filmváltozat után "Creature" címen is kiadták]

Regényei alapján készült filmek:

1975 - A cápa (Jaws)
1977 - A mélység (The Deep)
1980 - Rémségek szigete (The Island)
1996 - A szörny (The Beast) TV-minisorozat
1998 - Cápaember / Tökéletes ragadozó (Creature) TV-minisorozat

Benchley részt vett a Cápa forgatókönyvének megírásában, sőt egy tévériporter személyében cameo szerepet is vállalt a filmben (akárcsak később A mélységben és a Cápaemberben). Benchley ötletén alapult a Dolphin Cove (1989) és az Amazon - Az őserdő foglyai (Amazon, 1999) című tévésorozat is.

Karrierje utolsó szakaszában következetesen kiállt a cápák és élőhelyeik védelmében, több dokumentumkötetet is szentelt a témának. 2006-ban hunyt el tüdőfibrózisban.

A FEHÉR CÁPA

h_jawsbooks2 "A roppant hal zajtalanul siklott az éjszakai vízben, ívelt farkának kurta csapásaitól hajtva." (a regény első mondata)

Benchley már fiatalon elkezdett érdeklődni az óceánok, a búvárkodás és a tengeri élővilág iránt, gyermekkora egy részét a Nantucket-szigeten töltötte. Később több cikket is írt különféle magazinoknak a cápákról. Évekig törte a fejét egy sztorin, melyben egy cápa letanyázna egy település könyékén, és embereket támadna meg; hasonló események valóban megtörténtek 1916 nyarán New Jersey partjainál, amikor alig két hét alatt négy embert öltek meg cápák. További inspirációt jelentett, amikor az író 1964-ben olvasott egy halászról, aki kifogott egy kéttonnás nagy fehér cápát Long Island közelében.

Mindezek ellenére 1971-ig nem foglalkozott komolyabban a gondolattal, amikor Tom Congdon, a Doubleday kiadó szerkesztője 1000 dollárt ajánlott fel az írónak, ha papírra veti a könyv első 100 oldalát. Ennek elkészülte után Congdon átíratta a történet nagy részét, mivel túl humoros hangvételűnek találta. Többszöri revízió után 1973 januárjára készült el a végső változat. A keményfedeles első kiadás 1974 februárjában került a boltokba; a Doubleday mindössze 7500 dollárt fizetett a szerzőnek, azonban a kispénzű Benchley számára ez is komoly összegnek számított.

Az elkészült regényt több kiadónak is elküldték a puhafedeles megjelentetés céljából. Bár szokatlan témája és első regény mivolta miatt nem kecsegtetett nagy kilátásokkal, mindenhonnan pozitív visszajelzések érkeztek. Végül a Bantam Books vette meg az akkoriban hatalmas összegnek számító 575.000 dollárért. A Universal még a megjelenés előtt 150.000 dollárt fizetett Benchleynek a filmjogokért. Az 1974 februárjában kiadott regény hatalmas sikernek bizonyult, 44 hétig szerepelt a bestseller-listákon; végül mintegy 20 millió példány kelt el belőle.

Az írót - aki szívügyének érezte az óceánok környezetvédelmét - később lelkifurdalással töltötte el, hogy regénye negatív érzéseket kelthet a cápák iránt. Egy 2000-es cikkében kifejtette, hogy ma már nem írná meg a könyvet ebben a formában.

Benchley a címről:

"Az Állkapcsokkal kapcsolatos számos probléma egyike maga a cím volt. Nem volt jó ötletem. Hónapokig gondolkodtam a címen. Vagy száz változat volt, némelyik elég mesterkélt: Csend a vízben, Hallgatás a mélyben, A leviatán felemelkedése. Sok közülük Francoise Saganosan hangzott. Tudják, borzasztóan nagyra törő és nagyon személyes. Ott volt még A halál állkapcsai és A leviatán állkapcsai. Mind drámaian, melodrámaian, furcsán vagy mesterkélten hangzott. A határidő viszont szorított. A kiadómmal, Tom Congdonnal ebédeltem egy The Dallas Cowboy nevű New York-i étteremben, és azt mondtam: "Nézd, ha nem tudunk megegyezni egy címben, amit szeretünk, nézzük meg, hogy melyek azok a szavak, amiket szeretünk. Valójában az egyetlen szó, amiről mindketten úgy gondoljuk, hogy jelent vagy mond valamit, az állkapcsok. Legyen hát a cím Állkapcsok." Azt kérdezte: "Ez meg mit jelent?" Mire én: "Nem tudom. De rövid, ráfér a borítóra, talán jó lesz." "Oké, legyen Állkapcsok" - mondta."

Magyarországon először 1976-ban, a Rakéta Regényújság 42-47. számaiban jelent meg a mű folytatásokban, Veress Júlia fordításában. A könyv formátumra 1985-ig, a film hazai bemutatójáig kellett várnunk, amikor a Magvető Könyvkiadó Albatrosz könyvek sorozatában látott napvilágot az írás, a Rakétás kiadáshoz hasonlóan A fehér cápa címmel. Érdekes módon a film és a regény hazai forgalmazói nem egyeztettek egymással, így a könyv a magyar mozis A cápa cím helyett a német nyelvterületen használt címváltozat (Der weiße Hai) fordítását kapta.
(UPDATE: új kiadás)
(UPDATE 2: Az IPM 1976/3. számában leközölték a regény 7 oldalasra tömörített változatát A cápa címmel, Murányi Beatrix fordításában. Mivel ez fél évvel a Rakéta-megjelenés előtt volt, ez tekinthető a hazai premiernek, ha rövidített verzióban is. Figyelemre méltó, hogy itt "megelőlegezték" a 9 évvel későbbi mozibemutató magyar címét.)

FŐBB KÜLÖNBSÉGEK A REGÉNY ÉS A FILM TÖRTÉNETE KÖZÖTT

Regény: Martin Brody tősgyökeres Amity-i. Rendőri szolgálata közben ismerte meg leendő feleségét, az ott nyaraló New York-i Ellent.
Film: Az egész Brody család New York-i volt, Brody ott kezdte rendőri munkáját, majd leköltöztek a nyugodtabb Amitybe.

Regény: A Brody házaspár kapcsolata megromlik. Hooper és Ellen Brody rövid afférba keverednek, melyre Martin is rájön, így a két férfi viszonya ellenséges.
Film: A Brodyk házasságával minden rendben, nincs félrelépés. Hooper és Brody barátokká válnak.

Regény: Vaughn polgármester a szervezett bűnözéssel való kapcsolata miatt akarja nyitva tartani a strandokat, mivel a maffiának anyagi érdekeltségei vannak Amityn.
Film: A polgármester a városka vállalkozóinak hasznát - és saját pozícióját - féltve nem engedi lezáratni a partot.

Regény: Brody, Quint és Hooper három egymást követő nap is kihajóznak az óceánra, hogy elfogják a cápát; az összecsapás az utolsó napra marad.
Film: A cápavadászok egyetlen drámai nap eseményei során kelnek harcba a vadállattal.

Regény: Hoopert megöli a cápa a cápaketrecben.
Film: Hooper életben marad.

Regény: A cápa a szigonyokkal és hordókkal való küzdelemtől kimerülve pusztul el; a Quint lábára tekeredő kötéllel a cápavadászt is magával rántja a mélybe.
Film: A cápa halálra harapja Quintet, később pedig felrobban, mivel Brody belelő az állat szájába ragadt oxigénpalackba.

A képekhez (fentről lefelé):

Első keményfedeles USA kiadás (Doubleday, 1974)
Első puhafedeles USA kiadás (Bantam Books, 1974). A borítón Roger Kastel alkotása látható; a Universal megvásárolta a festmény jogait a film reklámkampányához, így a moziplakáthoz is.
Rakéta Regényújság, 1976/42., október 19.
Albatrosz könyvek, Magvető Könyvkiadó (Budapest, 1985)