Frederick Forsyth angol író olyan hidegháborús, hírszerzési, bűnügyi és terrorizmus témájú thrillerekkel szerzett világhírnevet, mint A Sakál napja, Az ODESSA-ügyirat, A háború kutyái, A negyedik jegyzőkönyv, az Isten Ökle vagy az Ikon.
Forsyth 1938. augusztus 25-én született a Kent megyei Ashfordban, Anglia délkeleti részén; apja üzlettulajdonos volt. A kenti Tonbridge School-ban kezdte tanulmányait. Az ifjú Fredericket nagyon érdekelte a repülés; csupán 16 éves volt, amikor elkezdett repülőgép-vezetést tanulni, és néhány nappal 17. születésnapja után meg is kapta pilótaengedélyét. Ezután egy ideig a spanyolországi Granada Egyetemre járt, majd csatlakozott a Királyi Légierőhöz, melynek 19 évesen az egyik legfiatalabb pilótája lett.
Miután 1958-ban leszerelt, újságírónak állt. Három évig Angliában dolgozott az Eastern Daily Press napilapnak, majd 1961-től a neves Reuters hírügynökségnek. Később, amikor regényeket kezdett írni, legjobb munkái politikai thrillerek lettek, melyek legfőbb ismérve a realizmus, a történések és a karakterek hitelessége; az író szemmel láthatóan jól ismeri a különféle országok politikáját és embereit. Ezeket a tapasztalatokat Forsyth a Reuters munkatársaként, később pedig a BBC riportereként és szabadúszó újságíróként szerezte meg.
A Reutersnek Párizsban kezdett írni, a korai 60-a években. Az ott látottak és hallottak adták később az alapötletét 1971-ben megjelent első fikciós regényének, A Sakál napjának, mely egy csapásra híressé tette. A Párizsban töltött idő után a Reuters Berlinbe küldte. Itteni kutatásai járultak hozzá 1972-es második regénye, Az ODESSA-ügyirat létrejöttéhez. Tudósított több más európai országból is.
1965-ben csatlakozott a BBC-hez, ahol helyettes diplomáciai tudósító lett. 1967 júliusától szeptemberéig a Biafra és Nigéria közötti háborúról közvetített; az író komoly kritikával illette a brit kormányt a konfliktussal kapcsolatos politikája miatt. Amikor azzal kezdték vádolni, hogy riportjai elfogultak a biafrai oldal javára, sőt ennek érdekében még valótlan információkat is közzétesz, 1968-ban otthagyta a BBC-t, és szabadúszóként tért vissza Biafrába. A háború eseményei inspirálták első könyvét, a mindössze három évig létező országról szóló The Biafra Story című dokumentumkötetet. Az afrikai színtéren számos zsoldossal találkozott, akik harmadik regényét, A háború kutyáit (1974) ihlették.
Az író 2015-ben kiadott önéletrajzában tárta fel, amit életműve ismeretében már sokan régóta sejtettek: Forsyth hosszú ideig kémkedett a külföldi hírszerzésért felelős brit titkosszolgálatnak, a Secret Intelligence Service-nek, ismertebb nevén az MI6-nek. A hazafias alapokon nyugvó, fizetséggel nem járó együttműködés a nigériai polgárháború idején kezdődött, és két évtizedig tartott.
Irodalmi sikerei után Forsyth felhagyott a teljes munkaidős újságírással, így a regény- és novellaírásnak szentelhette magát. Munkája alapja továbbra is a komoly és részletes kutatómunka maradt. Forsyth lemond a pszichológiai mélységek ábrázolásáról a cselekmény aprólékos kidolgozása érdekében. Könyvei tele vannak technikai részletekkel olyan tevékenységekről, mint a pénzmosás, a fegyverkereskedelem vagy a hamis személyazonosság felépítése. Regényei a tényfeltáró újságírás szépirodalmi változataként is felfoghatók. Írásaiban részletekbe menően bemutatja, ahogy kémek, kémelhárítók, merénylők, katonák, zsoldosok, diplomaták, a politikai és üzleti élet vezetői titkos játékaikat űzik a háttérben; az átlagos olvasó a valóságban soha nem pillanthatna be ebbe a misztikus világba. Forsyth morális szemlélete igen kemény: a világot ragadozók és prédák alkotják, és csak az erősebb győzhet.
Sorra következtek az újabb bestsellerek, Az ördög alternatívája, A negyedik jegyzőkönyv, a Közvetítő, az Átverés, az Isten Ökle, az Ikon, az Avenger, Az Afgán, A Kobra, vagy legújabban a Halállista. Műveiből több mint hetvenmillió példány kelt el világszerte; számos regényéből és történetéből készült mozi- és tévéfilm. Gyakran ír előszót vagy ajánlást más szerzők könyveihez.
Forsyth elkötelezett tagja a Konzervatív Pártnak, híve a brit monarchiának, de szkeptikus az Európai Unió intézményével kapcsolatban. Szépirodalmi munkássága mellett hallható politikai rádiós műsorokban, illetve cikkei, kommentárjai jelennek meg különféle lapokban.
A kedvezőbb adótörvények miatt egy ideig Írországban élt, de 1980-ban eladta County Wicklow-i házát, és visszaköltözött Angliába, mivel tartott az emberrablástól. 1990-ben elhatározta, hogy visszavonul, de miután nehéz anyagi helyzetbe került egy Roger Levitt nevű csaló üzleti tanácsadó miatt, újra írni kezdett.
A "történetmondás mesterének" két fia született, Stuart (1978) és Shane (1980). Jelenleg egy hertfordshire-i farmon él második feleségével, Sandyvel, és megosztja figyelmét az írás és díjnyertes juhok tenyésztése között. Régebben kipróbálta az ejtőernyőzést és a lovaglást is, manapság inkább úszik, búvárkodik, horgászik, utazik és olvas. 1997-ben elnyerte a Brit Birodalmi Parancsnok (CBE) címet.
A Sakál napját leszámítva a szocialista Magyarországon nem adták ki Forsyth regényeit - ez tartalmukat ismerve nem is meglepő. Csak a Vasfüggöny leomlása idején, a 80-as és 90-es évek fordulójától ismerhette meg a magyarul olvasó közönség a szerző életművét.
BIBLIOGRÁFIA
- 1969 The Biafra Story [dokumentumkötet, magyar nyelven nem jelent meg]
- 1971 A Sakál napja (The Day of the Jackal)
- 1972 Az ODESSA-ügyirat (The ODESSA File)
- 1974 A háború kutyái (The Dogs of War)
- 1975 A Pásztor (The Shepherd) [önálló kötetben megjelent elbeszélés]
- 1979 Az ördög alternatívája (The Devil's Alternative)
- 1982 Emeka [életrajz, magyar nyelven nem jelent meg]
- 1982 Profi munka (No Comebacks) [novellagyűjtemény]
- 1984 A negyedik jegyzőkönyv (The Fourth Protocol)
- 1989 Közvetítő (The Negotiator)
- 1991 Átverés (The Deceiver)
- 1994 Isten Ökle (The Fist of God)
- 1996 Ikon (Icon)
- 1999 Manhattan fantomja (The Phantom of Manhattan)
- 2001 A veterán és más történetek (The Veteran and Other Stories) [novellagyűjtemény]
- 2003 Avenger - A Bosszúálló (Avenger)
- 2006 Az Afgán (The Afghan)
- 2010 A Kobra (The Cobra)
- 2013 Halállista (The Kill List)
- 2015 The Outsider: My Life in Intrigue [önéletrajz, magyar nyelven nem jelent meg]
- 2018 The Fox [angol nyelvterületen októberben jelenik meg]
Hazánkban napvilágot látott még Forsyth neve alatt egy Nincs visszaút és egy Meghökkentő mesék című novelláskötet is, illetve több rövid írása jelent meg folyóiratokban és válogatáskötetekben, ezek azonban mind a Profi munka vagy A veterán novelláiból válogatott megjelenések.
MŰVEI ALAPJÁN KÉSZÜLT MOZIFILMEK:
- 1973 A Sakál napja (The Day of the Jackal)
- 1974 Az ODESSA ügyirat (The ODESSA File)
- 1981 A háború kutyái (The Dogs of War)
- 1987 A negyedik záradék (The Fourth Protocol)
- 1997 A Sakál (The Jackal) [az 1973-as film laza feldolgozása, Forsyth neve nem szerepel a stáblistán]
A Sakál napjának indiai (August 1), A negyedik jegyzőkönyvnek pedig iráni (Rooz-e sheytan) filmváltozata is létezik.
TELEVÍZIÓ és SZÍNHÁZ
Az Ikon és A bosszúálló alapján tévéfilmet forgattak, az Átverés kibővített történetét felhasználva hatrészes sorozat készült, de a Profi munka három novelláját is feldolgozták a tévések. Forsyth irodalmi alap nélküli, eredeti forgatókönyvei alapján készültek a Vétlen áldozatok, az Egy másik titok, A halál nem felejt és az Egyszemélyes hadjárat (Véres vakáció) című televíziós filmek.
Az életműből erősen kilóg a Manhattan fantomja című regény, mely Az Operaház fantomja folytatása (nem a Gaston Leroux regényé, hanem az Andrew Lloyd Webber-féle musicalé). Forsyth könyve alapján Lloyd Webber és Glenn Slater folytatást írt az eredeti musicalhez, melyet Love Never Dies címmel 2010-ben mutattak be.