Filmek, könyvek és képregények a múlt századból

Chief Brody

A hosszú holnap - 16 oldalnyi képregény, mely új sci-fi zsánert teremtett

2017. június 11. - Chief Brody

Dan O'Bannon: sci-fi és horror rajongók számára bizonyosan ismerős a név. A 2009-ben elhunyt művész legjelentősebb öröksége, hogy neki köszönhetjük A nyolcadik utas: a Halál történetének alapötletét és Ronald Shusett-tel együtt írt első forgatókönyvét, tehát ő a teljes Alien-jelenség szellemi atyja (a "vizuális" apaság természetesen H. R. Gigert svájci festőt, a keresztapaság pedig Ridley Scott rendezőt illeti). O'Bannon a 80-as és 90-es évek több híres/hírhedt filmjének forgatókönyvén is dolgozott (Kék Villám, Életerő, Támadók a Marsról, Total Recall - Az emlékmás, Az elhagyott bolygó), de az Alien mellett az általa írt és rendezett 1985-ös Az élőhalottak visszatérnek zombi-komédia biztosított neki leginkább kultikus státuszt.

A képregények történelmében nem kevésbé közismert alkotó a francia Jean Giraud (†2012), akit Moebius művésznéven ismert meg a világ. Klasszikus Blueberry, Arzach és Incal comic-sorozatai mellett olyan filmek látványvilágán dolgozott, mint a Tron, a Willow, A mélység titka, Az ötödik elem, vagy éppen a számunkra oly kedves magyar-francia rajzfilm, Az idő urai (1982).

A két férfi első közös munkája Alejandro Jodorowsky chilei rendező meg nem valósult Dűne-projektje volt, melyből - H. R. Giger és Chris Foss képzőművészekkel együtt - egyenes út vezetett számukra az Alien-hez, ahol Giraud az űrhajósok szkafanderének megtervezéséért volt felelős.

A Dűne alkotói folyamatának egyik kevésbé ismert, de annál nagyobb hatású "mellékterméke" a The Long Tomorrow című képregény, melynek születéséről meséljen maga Moebius:

moebius-ltm-01b.jpg

"1975-ben rajzoltam a The Long Tomorrow-t, miközben Alejandro Jodorowskyval dolgoztam a Dűne filmváltozatán. Eredetileg Douglas Trumbull felelt volna a speciális effektusokért, de ez nem valósult meg, ezért Jodorowsky Dan O'Bannont fogadta fel, aki el is utazott Párizsba. Szakállas, vadul öltözködő, tipikus kaliforniai poszt-hippi volt. A valódi munkája csak a forgatás elkezdése után kezdődött volna, a modellek elkészítésével. Mivel még mindig az előkészületek fázisában voltunk, gyakran nem volt mit tennünk és unatkoztunk. Hogy elüsse az időt, Dan rajzolt. Leginkább forgatókönyvíróként ismert, de kiváló grafikus is volt, akár profi rajzművészként is megélhetett volna. Egy nap megmutatta, hogy mit rajzolt: a The Long Tomorrow vázlata volt. Klasszikus rendőrsztori a jövőbe helyezve. Teljesen magával ragadott. Ha az európaiak próbálkoznak efféle utánzással, az soha nem elég kielégítő, mivel a franciák túl franciásak, az olaszok túl olaszosak... egyszóval számomra ez egy olyan feldolgozás volt, mely eredetibb az eredetinél. Dan hitt ebben a tradícióban. Mivel nagyon erős volt a sztori, azonnal megkértem Dant, hogy teljes szabadságot kapva grafikusan feldolgozhassam azt, mellőzve a hagyományokat, az újszerűségre koncentrálva. Pete Club ruházata például igen mókás, elég távol áll a Bogart-féle esőkabáttól. Ez igaz a látványelemek nagy részére. Lelkiismeretesen követtem Dan sztoriját. Egy nap talán kiadhatjuk mindkettőnk verzióját egymás mellett. Mivel jól fogadták a képregényt, felkértem Dant egy folytatásra, de nem keltette fel az érdeklődését, így hát erre soha nem került sor."

A comic először 1976-ban jelent meg két folytatásban a legendás francia Métal Hurlant magazinban, majd egy évvel később annak amerikai kiadásában, a Heavy Metal-ban.

Az 1920-as és 1950-es évek között fénykorukat élő, sötét tónusú és cinikus detektívregények, valamint a hasonló beállítottságú film noir mozik hangulatát a jövőbe helyező alkotás főszereplője Pete Club magánnyomozó, aki 97. emeleti irodájából repülő autóján indul legújabb megbízójához, egy Dolly Vook Von Katterbar nevű gyönyörű nőhöz. A feladat egyszerűnek tűnik: el kell hoznia egy dobozt egy csomagmegőrzőből. Amikor azonban Pete visszatér a nő lakására, mindenütt robotrendőrök nyüzsögnek; Dollyt meggyilkolták. 3-as hadnagy bizalmasan elárulja Clubnak, hogy Dollynak viszonya volt az elnökkel, de ami még ennél is nagyobb baj, egy arkturuszi kém ellopta az elnök agyát. Miközben Pete hazafelé tart, megpróbálják megölni, sikertelenül. Otthon kibontja a dobozt, melyben az elnök agyát találja. Hirtelen megjelenik Dolly, és elmondja, hogy a holtteste csak egy android volt. Szeretkeznek, ám eközben a lány átalakul az arkturuszi kémmé. Club lelövi a csápos szörnyeteget. Az elnök agyát visszaoperálják, a rendőrség és Pete Club lezárhatják az esetet.

moebius-ltm-36b.jpg

A The Long Tomorrow-t természetesen nem a története, hanem a megjelenítése tette műfaji úttörővé. Ez volt az egyik legelső cyberpunk (a rendkívül fejlett technológia ellenére is hanyatló emberiség jövőképét bemutató) alkotás, mely zsánert később olyan meghatározó művek jellemezték, mint William Gibson Neurománc című regénye 1984-ből, vagy filmek terén a Terminátor és Mátrix szériák.

Moebius képkockáit Ridley Scott rendező bevallottan vizuális referenciaként használta a Szárnyas fejvadász neo-noir látványvilágának kialakításában (amint az alábbi képek is tanúsítják), sőt Moebius-t felkérte a film előkészületeiben való közreműködésre, melyet a művész Az idő urai miatt visszautasított. Bár döntését később megbánta, ennek köszönhetően a 80-as években felnőtt magyar fiatalok gazdagabbak lettek egy igazán emlékezetes sci-fi rajzfilmmel.

moebius-ltm-02b.jpg

br001b.jpg

moebius-ltm-15_1b.jpg

blade-runnerb.jpg

És végül egy érdekes tény Star Wars rajongóknak: a The Long Tomorrow egyik kockájának apró részletén látható robot volt a mintája A Birodalom visszavág-ban feltűnő probe (kutasz) droidnak.

tlt-pd2b.jpg

Ajánlott dokumentumfilmek:

  • Moebius Redux: A Life in Pictures (2007)
  • Jodorowsky's Dune (2013)

A bejegyzés trackback címe:

https://chiefbrody.blog.hu/api/trackback/id/tr912584129

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása