Filmek, könyvek és képregények a múlt századból

Chief Brody

King Kong apja: Merian C. Cooper

2017. március 18. - Chief Brody

King Kong karakterének születése immár közel egy évszázados múltra nyúlik vissza. A Kong: Koponya-sziget bemutatója kapcsán, Ray Morton 2005-ben kiadott King Kong: The History of a Movie Icon című kiváló könyve segítségével ismerkedjünk most meg azzal az emberrel, akinek a legenda létrejöttét köszönhetjük.

King_Kong_in_N.Y.

Merian Coldwell Cooper 1894-ben született Jacksonville-ben, Florida államban. Hatéves korában nagybátyjától megkapja a francia felfedező, Paul du Chiallu Felfedezések és kalandok Egyenlítői-Afrikában című könyvét. A történetek felkeltik az ifjú Cooper érdeklődését a távoli, egzotikus vidékek iránt. Különösen megragadja figyelmét az a fejezet, melyben vérengző óriásgorillák elrabolnak egy bennszülött nőt.

1911-ben felveszik az annapolis-i Haditengerészeti Akadémiára, de eltanácsolják, mielőtt végezhetne, ugyanis a lányok és a repülők jobban érdeklik a tanulmányainál. Kereskedelmi tengerészként Londonba utazik, hogy részt vegyen az első világháborúban a britek vagy a franciák oldalán, de megfelelő útlevél híján visszaküldik az USA-ba. Újságíró lesz, majd kalandot keresve jelentkezik a Georgiai Nemzeti Gárdába, melynek kötelékében 1916-ban részt vesz a Pancho Villa elleni mexikói hadjáratban.

Az Egyesült Államok 1917-ben belép a világháborúba, így Cooper pilótaként csatlakozik a hadsereghez. Egy bombázás során találatot kap a gépe, ezért kényszerleszállást hajt végre, melynek során megég az arca és a jobb karja. A fegyverszünet megkötéséig egy német hadifogoly-kórházban ápolják, majd visszakerül az alakulatához. Visszautasítja a második legmagasabb rangú katonai kitüntetést, a Distinguished Service Cross-t, mondván, hogy "Mindannyian ugyanazt a kockázatot vállaltuk."

A háború után egy segélyszervezet tagjaként dolgozik Európában. 1919-ben Varsóba tart, amikor Bécsben barátságot köt egy másik amerikaival, Ernest Beaumont Schoedsack-kel. Schoedsack 1893-ban született egy iowai farmon. Operatőrként dolgozik Los Angelesben, majd a világháború alatt harctéri fényképész lesz. Később az orosz-lengyel háborúban a Vörös Kereszt tagjaként ellátmányt szállít és mentőautót vezet, de a dokumentumfotózást is folytatja.

mcp_ebs

Schoedsack és Cooper

1919 augusztusától Cooper több amerikai társával együtt pilótaként harcol a lengyel függetlenségi háborúban. Parancsnokká léptetik elő, azonban 1920 júliusában ismét lezuhan az ellenséges vonalak mögött, ezúttal a lábai sérülnek meg komolyan. Elfogják a bolsevikok, majd egy sikertelen szökési kísérlet után egy moszkvai börtönbe kerül. Habár Lengyelország októberben elnyeri függetlenségét, és a háború véget ér, Coopert amerikai mivolta miatt nem engedik szabadon. 1921 áprilisában megszökik a munkatáborból, és kéthetes, 500 mérföldes, bujkálva megtett út után érkezik meg a lett határhoz. Lengyelországba visszatérve megkapja a legmagasabb lengyel katonai kitüntetést, a Virtuti Militarit, valamint a Lengyel Szolgálati Érdemrendet. Útban hazafelé, Londonban ismét összefut Schoedsack-kel, aki ekkor híradó-operatőrként tevékenykedik.

Schoedsack ezután a görög-török háborúban folytatja jótékonysági munkáját, mialatt Cooper visszatér New Yorkba, ahol megírja Things Man Die For című visszaemlékezéseit, majd a New York Times újságírója lesz. 1922-ben csatlakozik Edward A. Salisbury kapitány világ körüli expedíciójához.

Az Indiai-óceánon vitorláznak keresztül, amikor a felfedezőút egyik operatőre elhagyja a stábot. Cooper Schoedsack-ot javasolja a helyére, aki Afrikában csatlakozik is a csapathoz. Abesszínián (a mai Etiópia) utaznak át, filmet forgatnak és beszámolókat írnak. Hajójukat egy meghibásodás miatt egy olasz szárazdokkba kell vinni, ahol azonban kigyullad és porig ég, így az expedíció véget ér.

Az út során Cooper és Schoedsack elhatározzák, hogy együtt kezdenek valami újba. Mivel az úti beszámolók helyett valami izgalmasabbra vágynak, úgy döntenek, hogy filmeket készítenek, méghozzá a hagyományos dokumentumok helyett úgynevezett "természeti drámákat". Ezek lényege, hogy egzotikus tájakon valódi embereket és valódi eseményeket vesznek filmre, majd kreatív vágással a fikciós kalandfilmekhez hasonlóan izgalmas alkotásokat hoznak létre.

Megalakítják a Cooper-Schoedsack Productions-t, majd 10.000 dolláros kölcsönből fedezve a költségeket Perzsiába (a mai Irán) utaznak; velük tart Cooper barátja, a riporter és kalandor Marguerite Harrison is. Negyvenhat napos úton követik a Bakhtiari törzset, ahogy átkelnek a hófödte Zard Kuh hegyen, hogy füves területet találjanak haszonállataiknak. A leforgatott anyagból készül el 1925-ben a Grass: A Nation's Battle for Life (Fű - Egy nemzet harca az életért) című némafilm. Az utazás alatt az álmodozó Cooper és a realista Schoedsack rájönnek, hogy kiválóan tudnak együtt dolgozni.

Cooper előadókörútra viszi a Grass-t, miközben Schoedsack a New York-i Földrajzi Társaság expedíciójának operatőreként a Sargasso-tengerhez és a Galapagos-szigetekhez utazik. Beleszeret az expedíció hivatalos történetírójába, a korábban színészkedő Ruth Rose-ba; hamarosan össze is házasodnak. Ezalatt Jesse L. Laskynek, a Paramount-Famous Players-Lasky fejének megtetszik a Grass, és vállalja a forgalmazását. A New York-i bemutató hasznot hoz, azonban az országos vetítések már nem túl sikeresek, aminek okát a romantikus mellékszál hiányában látják. Ugyanakkor Lasky hajlandó finanszírozni a következő Cooper-Schoedsack kalandot.

Chang_posterA stáb ezúttal Sziám (a mai Thaiföld) dzsungeleiben forgat, ahol egy helyi család által befogadott elefántbébi kalandjai kerülnek filmszalagra. A Chang című alkotás még mindig dokumentumalapokon nyugszik, de mivel a csapatot egyre jobban érdekli a drámai történetmesélés, már több jelenetet előre megkomponálnak. A Chang bemutatójára 1927-ben kerül sor, és azonnal óriási sikert arat, Oscar-díjra is jelölik, ugyanakkor még mindig sokan hiányolják belőle a szerelmi szálat.

Lasky ezután felkéri a stábot, hogy természeti dráma technikájukat alkalmazzák egy játékfilmben is. Cooper és a Schoedsack házaspár így Afrikába utaznak, ahol képsorokat vesznek fel egy helyi törzsről és vadállatokról A négy toll (The Four Feathers) című kalandfilmhez. Ezután visszatérnek Kaliforniába a dramatizált jelenetek leforgatásához; a színésznők egyike a fiatal Fray Way, a King Kong későbbi női főszereplője. A vágás befejezése után David O. Selznick Paramount-producer felkéri Lothar Mendes rendezőt, hogy készítsen kiegészítő jeleneteket a filmhez. Bár Cooper és Schoedsack úgy érzik, az új jelenetek lebutítják alkotásukat, jó kapcsolatot alakítanak ki Selznickkel. Ekkoriban kezd véget érni a némafilmek kora, így a még mindig szöveg nélküli A négy toll-at zenével és hangeffektusokkal egészítik ki az 1929-es bemutatóra.

Lasky újabb természeti drámára ad megbízást, melyet Schoedsack elfogad, Cooper azonban nem. Schoedsack és Rose Holland Kelet-Indiába mennek, ahol leforgatják egy orangutánkölyök történetét, melyet Rango címen mutatnak be 1931-ben. Eközben Cooper több légitársaság beindításában is részt vállal, 1929-ben felajánlják neki a Pan Am Airways és a Western Air Express igazgatótanácsi tagságát. Mivel csalódott Hollywoodban A négy toll körüli bonyodalmak miatt, elfogadja az ajánlatot és New Yorkba költözik.

Manhattanben azonban ráébred, hogy unja az üzleti világot. Hogy képzelőerejét formában tartsa, egy új, izgalmas történeten kezdi el törni a fejét, mely kombinálja érdeklődését a majmok, a felfedezőutak, a repülőgépek és a mozi iránt, és élete fő műve lehet.

Merian C. Cooper korabeli nyilatkozatai szerint a King Kong története már készen állt a fejében. Inspirációként egyszer az akkoriban felfedezett komodói sárkányt, másszor egy New York-i felhőkarcolók felett átsuhanó repülőgép látványát nevezte meg. A legvalószínűbb azonban az, hogy a sztori egyes fázisai különböző időben, különféle hatások nyomán alakultak ki.

Coopert már gyerekkori olvasmányai alapján lenyűgözték a majmok, mely hatás csak fokozódott, amikor A négy toll afrikai forgatásán alkalma nyílt egy csapat páviánt megfigyelni természetes környezetükben. New Yorkba visszatérve felötlött benne egy "természeti dráma" ötlete, melynek főszereplői kedvenc majmai, a gorillák lehetnének.

Miközben ezen töprengett, kezébe akadt barátja, W. Douglas Burden Komodó sárkánygyíkjai című könyve. Cooper figyelmét felkeltették a komodói varánuszok, ezek az 1912-ben felfedezett óriási ragadozó hüllők, melyek közül kettőt Burden magával hozott a bronxi állatkertbe. Cooper eltöprengett, milyen lenne, ha a gorillák és az óriásgyíkok harcolnának egymással; még drámaibb hatást keltene, ha egyetlen gorilla állna a történet középpontjában. Három tényező is közrejátszhatott abban, hogy Cooperben felmerült a női főszereplő ötlete: a gyerekként olvasott du Chiallu-könyv, a kritikusok által korábbi filmjeiből hiányolt romantikus szál, valamint a tény, hogy Burden a feleségét is magával vitte komodói útjára. Végül Cooper megtudta, hogy az állatkertben tartott varánuszok elpusztultak a mesterséges környezetben, így felmerült benne, hogy az ő főhőse is így végezhetné.

Lassan összeállt tehát a történet. Egy távoli szigetre utazó expedíció felfedez egy vad gorillát, mely prehisztorikus lényekkel harcol, majd elrabolja a csapat női tagját. Miután társai kiszabadítják a nőt, elfogják a majmot és New Yorkba viszik, ahol az állat kiszabadul és pusztulása előtt ámokfutást rendez. Valószínűleg ekkor még nem merült fel, hogy a gorilla irreálisan nagy méretű legyen.

Cooper 1929-ben felkereste a koncepcióval Jesse L. Laskyt, de a Paramountot nem érdekelte egy ilyen potenciálisan drága film ötlete, különös tekintettel az éppen beköszöntő nagy gazdasági világválságra. Ezután David O. Selznickhez fordult, aki éppen elhagyta a Paramountot, és hamarosan az RKO-Radio Pictures alelnöke lett.

Az RKO-t (Radio-Keith-Orpheum) Joseph P. Kennedy alapította 1928-ban, majd társult David Sarnoff Radio Corporation of America nevű cégével. A válsággal küzdő társaságot 1931-ben beolvasztotta a Pathé Pictures, ezáltal az RKO az Irving Trust Company irányítása alá került. Az RKO elnöke, B. B. Kahane felfogadta David O. Selznick-et, hogy gazdaságilag és művészileg rázza helyre a filmes céget. Selznick-nek segítségre volt szüksége, ezért felkérte Coopert, hogy legyen a helyettese. Cooper így Kaliforniába költözött; feladata többek között az volt, hogy az RKO folyamatban lévő forgatásai közül kijelölje, melyeket folytatják és melyeket állítják le.

most_dangerous_gameMegérkezése után Cooper egyik első munkájaként nekilátott Richard Connell The Most Dangerous Game (A legveszélyesebb játék) című 1930-as novellájának filmre adaptálásához; a történetben Zaroff gróf puszta szórakozásból emberekre szervez hajtóvadászatot. Cooper régi barátját és munkatársát, Ernest Schoedsack-ot kérte fel a rendezésre. Mivel Schoedsack némafilm-direktor volt, segítségképpen mellé adták Irving Pichel társrendezőt. A főszereplők Joel McCrea, Leslie Banks, Robert Armstrong és A négy toll-veterán Fay Wray voltak. Az RKO-Pathé Culver City-i 11-es Stúdiójában hatalmas dzsungeldíszletet építettek fel.

Miután a The Most Dangerous Game alapjait lefektette, Cooper nekilátott a stúdió egyéb projektjeinek felülvizsgálatához. Az egyik ilyen folyamatban lévő produkció a Creation (Teremtés) volt, melynek története szerint hajótöröttek egy dinoszauruszok által lakott szigetre vetődnek. Cooper nem tartotta túl érdekesnek a filmtervet, annál jobban lenyűgözték az addig elkészült speciális effektusok, melyek alkotója az ír származású Willis O'Brien volt.

A többi már a mozitörténelem része. Cooper és O'Brien közös teremtménye, az érző szívű óriásmajom 1933-ban hódította meg először a mozivásznat, és a Világ Nyolcadik Csodája azóta is időről időre visszatér:

  • 1933 - King Kong (USA)
  • 1933 - Kong fia (Son of Kong, USA)
  • 1962 - King Kong Godzilla ellen (キングコング対ゴジラ, Japán)
  • 1967 - King Kong ellentámadása / King Kong szökése (キングコングの逆襲, Japán)
  • 1976 - King Kong (USA)
  • 1986 - King Kong visszatér (King Kong Lives, USA)
  • 2005 - King Kong (USA, Új-Zéland)
  • 2017 - Kong: Koponya-sziget (Kong: Skull Island, USA)

kong_iup2

A bejegyzés trackback címe:

https://chiefbrody.blog.hu/api/trackback/id/tr3012535769

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása