Mitől vált megkerülhetetlen klasszikussá az Alien - A nyolcadik utas: a Halál?

2016. december 30. - Chief Brody

„Még mindig nem értitek, mivel álltok szemben, igaz? Tökéletes organizmus. Felépítésének tökéletességéhez csak agresszivitása mérhető… Egy túlélő, akit nem befolyásol lelkiismeret, bűntudat vagy erkölcsi aggályok.”

Arra gondoltam, hogy az Alien: Covenant májusi bemutatója előtt érdemes lenne összefoglalni mindazokat az objektív és szubjektív tényezőket, melyek Ridley Scott rendező 1979-es brit-amerikai remekművét, az A nyolcadik utas: a Halál-t (a továbbiakban: Alien) megkerülhetetlen klasszikussá tették. Az Alien-franchise nyitó darabja vállaltan elfogult véleményem szerint minden idők legjobb filmje, de azt hiszem, azzal a kitétellel bárki egyetért, hogy minden idők (egyik) legjobb sci-fi-je, horrorja, sci-fi-horrorja (megfelelő rész aláhúzandó). De vajon minek köszönhető ez?

„SZÜLETÉS”

Ugorjunk bele a közepébe. A mellkasrobbantó jelenet. Amikor Kane első tiszt testéből kiszakad az arctámadó által beültetett embrióból kifejlődő „kis” szörny. Ez az a jelenet, amiről akkoriban tényleg mindenki beszélt, ami az addigi filmtörténetben valóban egyedülállóan döbbenetes és ijesztő volt. Tudom, hogy manapság már mindenféle zsigeri borzalom megjelenik a filmvásznakon és tévéképernyőkön, és nehéz elképzelni a „szülés” letaglózó hatását a korabeli nézőkre, de kérem, hogy a fiatalabbak próbálják meg a 70-es és 80-as évek fordulójába képzelni magukat. Az internet primitív kezdeménye még csak egyetemi kutatók és a hadsereg által ismert titokzatos technika volt, az első kétkilós mobiltelefonok földi halandók számára még nem voltak elérhetők, a házimozi pedig a tehetősebb polgárok otthoni 8 vagy 16 milliméteres filmvetítő berendezését jelentette. Az igényes és egyben modern fantasztikus filmek már a 60-as években megjelentek (2001: Űrodüsszeia, A majmok bolygója), a következő évtizedben pedig szinte berobbant a köztudatba a Csillagok háborúja, a Harmadik típusú találkozások vagy például a Feltámad a Vadnyugat, és a minőségi borzongatás is betette a lábát a mozikba (Az ördögűző). Ugyanakkor a science-fiction és a horror mainstream, A-listás elegyítése gyakorlatilag ismeretlen volt, az űrhorrort leginkább az 50-es évek B-filmjei képviselték. A zsáner újkori megalapítója nem más volt, mint maga az Alien.

alien-chestburster

Ma már városi legendának tűnnek a hírek a moziteremben rosszul lévő, onnan kimenekülő, a (jobb esetben a mellékhelyiségben) hányó nézőkről, de valóban így történt külföldön és Magyarországon is. Lehet, hogy ez ma üres marketingfogásnak látszik és viccesen hangzik, de akkoriban tényleg felhívták az érzékenyebb lelkű nézők, a szívbetegségben szenvedők vagy a terhes nők figyelmét arra, hogy csak saját felelősségre vegyenek mozijegyet. Persze ezt a technikát már Hitchcock is alkalmazta a Psycho bemutatója kapcsán, de higgyétek el, akkor tényleg nem volt ez minden komolyságot nélkülöző jelenség. A két évet késő budapesti bemutató idején valóban ott állt egy ideig a Nysa mentőautó némelyik premiermozi előtt. Szóval azt akarom mondani, hogy a film hangulata, látványvilága és szívig-lélekig hatoló félelem-faktora bármilyen, kicsit is hasonló előzményt nélkülöző dolog volt. Ehhez adjuk még hozzá, hogy a mellkasrobbantó jelenet felvételén a színészek közül csak a Kane-t alakító John Hurt volt teljes körűen előzetesen informálva (az őt érintő speciális effektusok miatt természetesen muszáj volt felkészíteni), így a többiek reakciója az előtörő vérre, a lény erőszakos világra jöttére bizony nem színészi játék, hanem valódi megdöbbenés és ijedtség, melyet leginkább Veronica Cartwright (Lambert) arc- és testjátékán érdemes megfigyelni.

SZTORI

Az emberi testet keltetőként használó, különböző fejlődési fázisokon keresztülmenő, szinte elpusztíthatatlan földönkívüli lény és a vele szembe kerülő, egy űrhajónyi helyre bezárt maroknyi ember története korántsem előzmény nélküli, és igazán eredetinek sem mondható. A. E. Van Vogt elismert kanadai sci-fi író 1939-es novellájában (mely később más elbeszélésekkel egyesítve a magyarul is olvasható Az Űrfelderítő fedélzetén című regényben jelent meg) egy Ixtl nevű idegen lény tojásokat helyez a lebénított emberi testekbe. A művet idézve: „A tojás órákon belül ki fog kelni minden ember gyomrában. Önmaga apró másai sebesen teljes méretükre eszik magukat.” Bár Van Vogt történetében maga is egyes földi darazsak viselkedését vette alapul, polgári eljárást indított a 20th Century Fox ellen, mely peren kívüli egyezséggel záródott. Nyilvánvaló hatással bírtak az Alien-re az 50-es és 60-as évek egyes sci-fi és horrorfilmjei, H. P. Lovecraft írói munkássága, vagy akár Spielberg A cápá-ja is (az Alien reklámkampányának része volt a „Jaws in Space” titulus), mégis a Dan O’Bannon által kitalált, Ronald Shusett-tel együtt megírt, majd Walter Hill és David Giler által számos ponton módosított forgatókönyv egy olyan egyedi, emlékezetes történetté alakult, mely remek keretet adott a kész film látványvilágához és érzelmi hatásához. Az sem tagadható, hogy a tojás-arctámadó-emberi inkubátor-mellkasrobbantó-kifejlett idegen szaporodási ciklus a vélhető inspirációk ellenére is kuriózum és az újdonság erejével hatott.

HANGULAT

Az Alien klausztrofóbiás, vérfagyasztó és misztikus hangulata az, amit a legnehezebb írásban visszaadni vagy jellemezni. Akit valaha is beszippantott a történet, látvány, hangulat és zene kombinált ereje, az tudja, miről beszélek. Gyakran hallani, hogy a film első fele túl lassú ütemű (a 2003-as rendezői vágás ezen próbált abszolút érthetetlen módon változtatni), de az építkező történetvezetés nagyon is hozzátartozik a tökéletes összhatás kialakításához, illetve zseniális kontrasztként szolgál a sodró erejű befejezéshez. Az alvó Nostromo űrhajó ébredése; az idegen űrjármű felfedezése és behatolás a fosszilizálódott Space Jockey kamrájába; az idegen egyes létfázisainak „belépője”; Dallas kapitány végzetes útja a légaknákban; a fejét vesztett Ash monológja vagy Ripley végső vesszőfutása: felejthetetlen és utánozhatatlan jelenetek, melyek a mai napig képesek libabőrt és felálló karszőrzetet előidézni.

jockey

A hangulat kapcsán említsük meg Joseph Conrad angol író munkásságát (legismertebb műve alighanem az 1899-es A sötétség mélyén című kisregény, mely az Apokalipszis most inspirálója volt). Az Alien alkotói minden bizonnyal kedvelik Conrad műveit, melyek nemcsak filozófiájukban és hangvételükben állnak közel a filmhez, de a Nostromo és Narcissus űrhajók neve is az író munkáiból származnak, sőt a forgatókönyv is egy tőle vett idézettel kezdődik: „Úgy élünk, ahogy álmodunk – egyedül.” Ridley Scott Alien előtti, első mozifilmje, a Párbajhősök is Conrad novellája alapján készült.

REJTÉLYEK

A film rejtélyeit a folytatások és a Prometheus, illetve a kiterjesztett Alien-univerzumot alkotó regények, képregények és játékok (szerintem sajnálatosan) már részben feloldották, vagy a franchise újabb részei fel fogják oldani, de annak idején nagyban hozzájárultak az Alien-mítoszhoz és legendáriumhoz. Mit kezdett volna a Társaság a Földre hozott lénnyel? Mikor és milyen körülmények között került az elhagyott idegen űrhajó az LV-426-ra, és miért vannak a tojások a fedélzetén? Ki vagy mi volt a Space Jockey, mi történt vele és fajtársaival? Honnan származik az idegen és pontosan milyen a szaporodási ciklusa? Mit művel az elhurcolt emberekkel? Vajon elpusztul a film végén űrbe taszított szörnyeteg? Idézzük Ridley Scottot az 1979-es The Book of Alien című háttér-könyvből:

„Azt szerettem volna, ha van egy harmadik dimenziója is a teremtmény történetének, például, hogy volt egy civilizáció, és az elhagyott hajó egy hadihajó vagy teherhajó volt, ami az általuk használt fegyvert szállította A-ból B-be, de közben valami baj történt. De e nélkül is érzékeltetnünk kell a lény veszélyességét, például annak bemutatásával, hogy még a szaporodása is rémítő. Ezt a film végén akartam elhelyezni. Azt akartam bemutatni, hogy az idegennek korlátozott az életciklusa, akár egy pillangónak. És ha ebben a periódusban elhatározza magát, és kiugrik a tojásból, a lehető leggyorsabban szaporodnia és terjeszkednie kell, amire talán csak napjai vannak. Ezért a legutolsó jelenetben nyálka áradt volna a nagy idegen testéből, mellyel azt akartuk bemutatni, hogy talán újra bebábozza magát, mint egy hernyó. Ezután ismét támadásra kell ingerelni ahhoz, hogy az életciklusa beinduljon.”

Említsük meg a kivágott, majd a rendezői vágásba visszahelyezett „gubó”-jelenetet, melyben szemtanúi lehetünk annak, hogy az idegen tojássá változtatta Brett és a még életben lévő Dallas kapitány testét. A szaporodási ciklusnak ez a bizarr módja a későbbi filmekben – az idegen-királynő megjelenésével – feledésbe merült.

alien-billboard

Ami személy szerint engem legjobban bánt (a Space Jockey fejének szkafanderré lefokozása mellett), az a klasszikus Alien tökéletes organizmusának tökéletlenné tétele, a legyőzhetetlen lény mítoszának lerombolása, melyet maga Ridley Scott is nehezményezett a folytatások és az AvP-filmek kapcsán. Ez a trónfosztás pedig James Cameronnak köszönhető. Félreértés ne essék, egyik kedvenc rendezőmről van szó (legalábbis az A mélység titká-ig bezáróan), és az A bolygó neve: Halál-t (Aliens) magam is kultklasszikus mestermunkának tartom. De azt igenes nehezen viseltem, hogy az élőlény, mely túléli egy űrhajó működő rakétahajtóművének közvetlen „találatát”, mely valószínűleg nem pusztul el a világűr teljes vákuumában, nulla nyomásában és totális hidegében sem, mely kiugrik az őt eltemető olvadt ólomból (Alien 3), melyet éppen csak irritál a ráfújt folyékony nitrogén (Alien 4), nos ezt a lényt el lehet intézni a szájába dugott sörétes puskával, egyszerű maroklőfegyverrel vagy a testére hajtó csapatszállító járművel. Már önmagában a hangya- vagy méhszerűen rajzó idegenek elképzelése is sokat ront az első részbéli magányos harcos misztikáján; alighanem ezt ismerték fel a harmadik film írói, akik visszatértek az eredeti koncepcióhoz.

Az Alien lenyűgöző hatásához hozzájárul még a „kevesebb több” taktika is, melyet Spielberg tökéletesített az A cápá-ban. Természetesen arról van szó, hogy eleinte a lehető legkevesebbet kell mutatni a szörnyből, csak fokozatosan tárva fel a néző előtt annak külső megjelenését. Ridley Scott alkotásának még teljes első végignézése után sem kaptunk igazán átfogó képet a xenomorphról, és ez így is van jól. A rendező aggodalmasan ügyelt arra, hogy a közönség soha ne gondolhassa úgy, hogy éppen egy gumiruhába bújtatott embert lát az idegen szerepében. Érdemes megnézni a DVD vagy Blu-ray kiadások kivágott jelenetei között azt a szkeccset, melyben a lényt megformáló Bolaji Badejo pók (vagy rák) módjára araszol a Nostromo-díszletben: nagyon kiábrándító képsor, teljes joggal végezte a vágószoba padlóján.

SZEREPLŐK

Az addigi űrhajós sci-fiktől eltérően a Nostromo legénysége nem katonákból, tudósokból vagy felfedezőkből áll. Egyszerű "űrkamionosok" ők, egy nagyvállalat szolgálatában álló kereskedelmi tengerészek, akik kizárólag a pénzkeresés miatt szállnak fedélzetre, ráadásul szolgálati idejük nagy részét mélyálomban töltik. Hétköznapi és gyarló emberek, akikkel azonosulhat a néző és izgulhat értük, amikor egy szinte megoldhatatlan helyzetbe kerülnek, és szemben találják magukat egy majdhogynem természetfeletti erővel. Ridley Scott így nyilatkozott a Cinefex magazinnak:

"Az efféle filmekben általában mindent az effektusoknak és a horrornak vetnek alá. Ami nagyon megtetszett a szereplőkkel kapcsolatban - és ez meglehetősen újszerű ötlet volt - hogy egy nő a főhős. Ezt nagyon ötletesnek tartottam. A forgatókönyv dinamizmusát szerintem sokan nem vették észre a film első bemutatásakor, mivel számos kritikát kaptunk, melyek szerint gyenge a karakterek kidolgozása, de ez szerintem totális tévedés. A szereplők igen jól definiáltak, az összefüggésekkel együtt. Ez bőven elég velük kapcsolatban. A karakterek szövegei és háttere igényesen elkészített, elég ahhoz, hogy tudjuk, ki kicsoda. A bajkeverők a gépészek odalentről, és vannak még a felsőbb fedélzetiek. Így létrejön a klasszikus szituáció a társadalmi osztályok elkülönüléséről, még a világűrben is."

cast

A főszereplő feminizálásával, a sikítozva menekülő nőkarakter gondolkodó akcióhőssé emelésével - melyet az eredeti forgatókönyvbéli női mellékszerepeket felülbírálva maga Alan Ladd Jr., a 20th Century Fox akkori elnöke javasolt - egy máig hatással bíró tendenciát indítottak el az alkotók. Sigourney Weaver Oscar-jelölése az A bolygó neve: Halál-ban nyújtott alakítása kapcsán ma már filmtörténeti jelentőséggel bír, mivel a sci-fi és horror műfaj akkoriban még kizárólag csak a technikai kategóriákban rúghatott labdába (ritka korábbi kivétel volt Az ördögűző).

STÁB

A film eredettörténetének érdekes része Alejandro Jodorowsky meg nem valósult Dűne-mozija, melyről itt olvashatsz részletesen. Ebből a hamvába holt produkcióból került az Alien gárdájába a mindent elindító Dan O'Bannon író, a svájci H. R. Giger, az idegen "atyja", Chris Foss brit illusztrátor, a Nostromo egyik tervezője, illetve Jean "Moebius" Giraud francia képregény-zseni, aki a szamurájpáncélok ihlette űrszkafandereket vetette papírra. A művészi előképzettségű angol rendező, a tévéreklámok százain edződött Ridley Scott olyan saját készítésű rajzos forgatókönyvet tett le a producerek elé, hogy azonnal duplájára emelték a költségvetést. A kritikusok gyakran vádolták a kétségkívül erős vizuális beállítottságú, 2003-ban lovaggá ütött művészt, hogy filmjeiben elsősorban a látvány dominál a belbecs kárára, véleményem szerint azonban Sir Ridley számos műfajban bizonyította, hogy képes maradandót alkotni, legyen az sci-fi (Alien, Szárnyas fejvadász, Mentőakció), fantasy (Legenda), thriller (Fekete eső, Hannibal), dráma (Thelma és Louise), történelmi film (Gladiátor, Mennyei királyság) vagy háborús film (A Sólyom végveszélyben). Jerry Goldsmith zeneszerző - aki ekkor már túl volt az Ómen-ért kapott Oscar-díjon és majd tucatnyi egyéb jelölésen - kemény csatákat vívott a rendezővel, talán ennek is köszönhetően azonban a végeredmény csodálatosan alátámasztja a képek hangulatát, már egészen a legendás építkező betűs főcímtől kezdődően.

LÁTVÁNY

A film diadalmenetének talán legjelentősebb összetevőjéhez érkeztünk: ez a látványvilág. Az Alien forradalmi vizuális megjelenését két névvel összefoglalhatjuk: Giger és Nostromo.

A USCSS Nostromo M osztályú kereskedelmi űrhajó helye ott van a filmhistória legemlékezetesebb űrjárművei között, akárcsak a Millennium Falconnak vagy az Enterprise-nak. Egy elterjedt félreértést megcáfolva szögezzük le, hogy a hatalmas, négytornyú katedrálisra emlékeztető építmény nem a Nostromo, hanem az általa vontatott, kilométernyi hosszú és magasságú automata finomító-tanker komplexum. Maga az ütött-kopott burkolatú filmbéli Nostromo "csak" 244 méter hosszú, 72 méter magas és 63 ezer metrikus tonna tömegű.

Nostromo_Detach

Az űrhajó ismert megjelenése számtalan vázlat és festmény végeredménye, melyeket Chris Foss, Ron Cobb és maga Ridley Scott vetett papírra. Végül három modell készült: egy 30 cm-es, melyhez az 5,5 méteres finomítómakett csatlakozott; egy 122 cm-es és egy 427 cm-es. A hajó egyes részeit – például egy 12 méter magas leszállólábat – életnagyságban is megépítettek. A három szintre tagolt belső tér szintén jónéhány tehetséges szakember munkájából született. A fő koncepció az úgynevezett retrofit, használt jövőkép kialakítása volt, melyet már a Csillagok háborúja lefektetett, de az Alien és a Szárnyas fejvadász vitt tökélyre. Ez a törekvés szándékosan ellentmondott a 2001: Űrodüsszeia és a Star Trek csillogó-villogó, patikatisztaságú belső díszleteinek. Érdemes megfigyelni, ahogy a kezdetben akár még otthonosnak is mondható fedélzet a történet előrehaladtával egyre inkább kezd hasonlítani a földönkívüli űrjármű nyomasztó és baljós tereire. A közel 40 éves Alien-t nézve ma is tökéletesen hihető, hogy a sztori 2122-ben játszódik egy lestrapált, félhomályos folyosókkal és zsúfolt helyiségekkel teli kereskedelmi vontatóhajó fedélzetén (leszámítva talán a számítógépek billentyűzetét és monitorát, no meg a legénység állandó dohányzását).

Giger-Alien

H. R. Giger, a svájci szürrealista képzőművész tervezte meg és hozta létre az Alien szinte teljes "idegen" látványvilágát. A festő Necronomicon című albumát fellapozva Ridley Scott nem is keresett tovább: azonnal Gigert bízta meg a feladattal, aki saját rémálmain és szexuális fantáziáin alapuló biomechanikus stílusát alkalmazva hozta létre azóta is egyedülálló, felkavaró, Oscar-díjat érdemlő teremtményeit. Amellett, hogy ő a kifejlett xenomorph atyja, neki köszönhetjük az idegen tojást, az arctámadót, az LV-426 hold felszínét, illetve az elhagyott földönkívüli űrhajó külső és belső megjelenését. Viszonylag kevéssé ismert, hogy a mellkasrobbantóhoz készült saját terveivel még Giger sem volt elégedett, ezért a filmben látható kreatúrát végül Ridley Scott rendező elképzelései alapján Roger Dicken trükkmester készítette el. A teljesség kedvéért jegyezzük meg, hogy az idegen mechanikus dupla állkapcsa a 3 Oscar-díjas legendás olasz effekt-szakember, E. T. későbbi megteremtője, Carlo Rambaldi munkája.

MARKETING

A plakátról itt már írtam, de mivel komoly szerepe volt a sikerben, érdemesnek tartom most is megemlíteni.

MPW-69249

Az Alien poszterének dizájnja oly mértékben a mainstream kultúra részévé vált, hogy valószínűleg kevesen gondolkodnak el azon, miért tér el jelentősen mind kinézetében, mind „működésében” a filmbéli idegen-tojás és a plakát ábrázolása. Nos, Giger eleinte egyszerű tyúktojásokkal és tojástartókkal kísérletezett. A korai ötletek alapján még próbafelvételek is születtek a tojásról és a héj repedéséről (nyílásáról), melyek igen hatásos módon kerültek felhasználásra az emlékezetes előzetesekben. A plakát elkészítésével megbízott grafikus cég két tagjának, Philip Gips-nek és Steve Frankfurtnak olyannyira megtetszett a kísérleti motívum, hogy ennek alapján készítették el terveiket, megalkotva ezzel Ridley Scott klasszikusának nem kevésbé ikonikus promócióját. Minden idők egyik legemlékezetesebb mozis szlogenjét („Az űrben senki nem hallja a sikolyodat”) Philip Gips feleségének, a szintén a reklámiparban tevékenykedő Barbara Gips-nek köszönhetjük; egyszerű, de találó ötletét azonnal megvették a 20th Century Fox illetékesei.

A magyar cím kapcsán oszlassuk el azt az általános tévhitet, hogy az „A nyolcadik utas” hazai találmány. Ugyanezzel az alcímmel forgalmazták a filmet többek között Spanyolországban, Franciaországban, Görögországban, Lengyelországban, a Skandináv államokban és Latin-Amerikában. A „Halál” végződés ellenben tényleg hungarikum. A németeket még így sem übereltük, hiszen náluk a film alcíme nagyjából így szól: „Félelmetes lény egy idegen világból”. Büszkék lehetünk továbbá Helényi Tibor hazai poszterére, melynek eredeti példányai a meglehetősen alternatív mivolt ellenére – vagy éppen ezért – manapság több százezer forintért találnak gazdára.

helenyialien

ELISMERÉSEK

Címszavakban: Kritikai és közönségsiker, a mai napig több mint 200 millió dolláros bevétel (a költségvetés húszszorosa), folytatások, előzményfilmek, Predator-crossoverek, tengernyi regény, képregény és videojáték. Oscar-díj a legjobb vizuális effektusokért és jelölés a legjobb látványtervezés/díszlet kategóriában; 2 BAFTA és 3 Szaturnusz-díj; Golden Globe- és Grammy-jelölés a filmzenére. 2002-ben az USA Kongresszusi Könyvtára a film kulturális és művészeti értékeire tekintettel kijelölte azt megőrzésre a Nemzeti Filmnyilvántartásban. A rangos Amerikai Filmintézet 100-as listáin kétszer is szerepel: 6. a legfélelmetesebb filmek között, illetve az idegen a 14. a legemlékezetesebb „gonosztevő” karakterek sorában. Az AFI „minden idők” 10-es sci-fi listáján 7. az Alien.

Ahhoz, hogy az Alien olyan kultikus alkotássá váljon, amihez csak nagyon kevés kortárs film fogható, természetesen a felsorolt körülmények és tehetséges emberek hely-és időbéli szerencsés találkozása és összhatása is kellett. Nem beszéltünk még az olyan akadémikus jellegű értelmezésekről, mint például hogyan tükrözi a film a kor politikai és társadalmi helyzetét, avagy hogy milyen rejtett vagy nyilvánvaló szexuális utalásokkal borzolta a nézők pszichéjét az alkotás, de erre itt és most talán nincs is szükség. Zárszóul egy profi filmkritikust, Mark Kermode-t idézem az Alien Evolution című dokumentumfilmből:

"1979-ben a mozilátogatók a bőrükből is kiugrottak ijedtükben egy stílusos, megdöbbentő sci-fitől, melynek reklámja így figyelmeztetett: 'Az űrben senki nem hallja a sikolyodat.' Valahol a 2001 és A texasi láncfűrészes mészárlás között egyensúlyozva, A nyolcadik utas: a halál savmarta ellenszert nyújtott a Harmadik típusú találkozások és a Csillagok háborúja csillogó-szemű optimizmusára. Jövőfantázia volt ez pengeéles agyarakkal. A műfaj úttörő klasszikusa, melyben lidércnyomásos alakot öltött a kimondhatatlan szorongás, melyben szemtanúi lehettünk egy újfajta mozihősnő születésének, és amelyből több különböző folytatás is született. Mivel jóval több volt, mint holmi fantasztikus rémmozi, Ridley Scott intelligensen vérfagyasztó alkotása a század egyik legtöbbet emlegetett sci-fi filmjévé vált, mely kifinomult intellektuális vitákat és gyakorlatias nézői reakciókat egyaránt kiváltott azzal, ahogy bátran tovább mert menni, mint előtte bármelyik film."

IN MEMORIAM

H. R. Giger (✝2014) és Carlo Rambaldi (✝2012) szörnymesterek; Dan O’Bannon ötletgazda és forgatókönyvíró (✝2009); Jerry Goldsmith zeneszerző (✝2004); Derek Vanlint vezető operatőr (✝2010); Jean „Moebius” Giraud képzőművész (✝2012); Gordon Carroll producer (✝2005); Bolaji Badejo, az idegen alakítója (✝1992); Helen Horton, „Anya” hangja (✝2009); UPDATE: John Hurt színész, Kane alakítója (✝2017)

AJÁNLOTT OLVASNI- ÉS NÉZNIVALÓ

Adaptációk:

  • Alan Dean Foster: A nyolcadik utas a halál (regény)
  • Alien – The (Complete) Illustrated Screenplay (forgatókönyv képekkel)
  • Archie Goodwin – Walter Simonson: Alien – The Illustrated Story (képregény)
  • Richard J. Anobile: Alien – Movie Novel (fotó-regény)
  • Lee Brimmicombe-Wood: Aliens – Colonial Marines Technical Manual (ál-dokumentumkönyv, mely elsősorban az Aliens-hez kapcsolódik, de érinti az Alien történéseit is)
  • S. D. Perry: Alien – The Weyland-Yutani Report (ál-dokumentumkönyv, mind a négy filmről)

„Így készült” típusú kiadványok:

  • Paul Scanlon – Michael Gross: The Book of Alien
  • Alien Magazine (hivatalos magazin)
  • Don Shay – Bill Morton: Alien – The Special Effects (az első három filmről)
  • John L. Flynn: Dissecting Aliens – Terror in Space (mind a négy filmről)
  • David McIntee: Beautiful Monsters – The Unofficial and Unauthorised Guide to the Alien and Predator films (az összes addig készült Alien és Predator filmről)
  • Ian Nathan: Alien Vault – The Definitive Story of the Making of the Film
  • Mark Salisbury: Alien – The Archive: The Ultimate Guide to the Classic Movies (mind a négy filmről)

Kritikai-elemző kiadványok:

  • David Thomson: The Alien Quartet (mind a négy filmről)
  • Roger Luckhurst: Alien (BFI Film Classics)
  • Ximena Gallardo C. – C. Jason Smith: Alien Woman – The Making of Lt. Ellen Ripley
  • Alien and Philosophy (szerkesztők: Jeffrey Ewing és Kevin S. Decker)

Művészeti könyvek:

  • Giger’s Alien – Film Design
  • HR Giger’s Film Design (más filmekről is)
  • H. R. Giger: Alien Diaries

Dokumentumfilmek:

  • Alien – Experience in Terror (1979)
  • Giger's Alien (1979)
  • The Alien Legacy (1999)
  • Alien Evolution (2001; az eredeti változat mind a négy filmmel foglalkozott, majd 2003-ban készült egy újravágott verzió, kizárólag az első részről)
  • The Alien Saga (2002; mind a négy filmről)
  • The Beast Within: The Making of Alien (2003)
  • Laserdisc Archive (a film 1992-es lézerlemez-kiadásának szövegekből, képekből és videókból álló komplex összeállítása, mely megtalálható a DVD és Blu-ray kiadások extra lemezein is)

"Itt Ripley, a Nostromo utolsó túlélője. Adás vége."

A bejegyzés trackback címe:

http://chiefbrody.blog.hu/api/trackback/id/tr5212529973

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben.

endike 2016.12.31. 21:54:47

kár hogy cameron kinyírta az alien filmeket a folytatással...

endike 2016.12.31. 21:58:06

szerintem amitől jó az alien: -jó ötlet -jó rendezés -jó szereplők (nem gagyi sablon kommandósok mint a 2. részben) -nagyon jó látványvilág, hangulat stb (a 2. részre ebből csak az akciólátvány maradt)

Chief Brody 2017.01.01. 12:02:22

@endike: Semmiképpen nem mondanám, hogy kinyírta, de egy olyan új irányba terelte, amiből az Alien 4 és az AvP filmek születtek, ahol az idegenek ugyan félelmetes és erős, de azért levadászható nagyvaddá váltak.

steery 2017.01.01. 12:10:20

Szerintem amitől nem jók az alien filmek: - Rossz az alapötlet. Mi a helyzet a biológiai összeférhetetlenséggel? Az eltérő DNS és sejtszerkezet okozta immunreakciókkal? Egy ilyen szörny csak akkor hatásos az ember ellen, ha genetikailag kompatibilis vele és a földi élővilággal. - A szörnyek 1 nap (sőt, van, hogy pár óra!) alatt felnőnek kis fütyiből benga nagy ragadozóvá. Mintha kompresszorral fújták volna föl őket. Úgy, hogy közben nem is esznek, isznak, (kakilnak) mert egy űrhajó fedélzetén a sok fém, üveg és műanyag közt nem nagyon van szerves ennivaló. Az emberekből meg nem lakhatnak jól, mert túl kevés van belőlük. - A szörnyek irreálisan ellenállóak a környezetüknek, túl erősek, túl gyorsak, a savas vér szétmarja azt is, amit nem volna szabad neki (katonai testpáncélok, tankpáncél, edzett üveg, stb.) és főként: túl okosak. Tanulás nélkül! Egy alig egy napja született állat (vagy értelmes lény!) mégis honnan ilyen okos azonnal, egy ismeretlen környezetben? - Az emberek sokszor totál idiótán reagálnak a körülményekre a filmekben. Irracionálisan, noha elvileg képzett űrhajósok. Persze ez csak azért van, hogy meglegyen a horror. - Az újabb történetekben szereplő technológiák elég elmaradottak. A Prométeusz már egyenesen siralmas volt, annyira rosszul találták ki az egészet.

Spidy.hu 2017.01.01. 12:17:32

Az Aliens-ről és a filmek kinyírásáról: Bár teljesen más hangulatú film, mint az Alien, de a világba szervesen illeszkedik. Azok számára méltó folytatás, akik nem horror, hanem Sci-Fi rajongók. Teljesen adja magát, egészen más szinten áll egy elit kommandó, amelyet a galaxis 'problémáinak' megoldására képeztek ki, mint egy teherűrhajó legénysége. A filmen pedig végigvonul, hogy a beképzelt katonákból hogyan lesz esélytelen préda. Összefoglalva a sznobizmuson kívül nem látok sok érvet arra, hogy a második rész rosszabb lenne, mint az első.

Jóléti Dán Kekszesdoboz 2017.01.01. 12:43:53

@steery: a lény genetikailag kompatibilis az emberrel ugyanis a space jockey-k hozták létre az embert is és a xenokat is.

Celtic 2017.01.01. 13:15:07

"nos ezt a lényt el lehet intézni a szájába dugott sörétes puskával, egyszerű maroklőfegyverrel vagy a testére hajtó csapatszállító járművel. Már önmagában a hangya- vagy méhszerűen rajzó idegenek elképzelése is sokat ront az első részbéli magányos harcos misztikáján; alighanem ezt ismerték fel a harmadik film írói, akik visszatértek az eredeti koncepcióhoz." Nagy +1. Ez zavart engem is a folytatasban (barmennyire is jo), az addig tokeletesen idegen lenyt megfeleltettek egy meh/darazs/hangyanak. Az elso filmben egyszeruen semmire sem hasonlitott, ami a Foldon van, masodik reszben sajna mar igen :(

Chief Brody 2017.01.01. 13:23:36

@Spidy.hu: Fel nem foghatom, hogy ha két Alien-film összehasonlítása kapcsán valaki rosszabbnak tartja az egyiket, az mitől lenne „Az előkelőket vagy a szellemi élet kiválóságait majmoló, hozzájuk dörgölőző személy”? De most komolyan. Nem lehet, hogy egyszerűen csak jobban megfogta az egyik film, nagyobb hatással volt rá, összefoglalva jobban tetszett neki?

Chief Brody 2017.01.01. 13:53:17

@steery: Az első három felvetésedre egyszerű a megoldás: az alienek földönkívüliek, nem a földi biológia szabályai szerint működnek. Persze említhetném még azt is, hogy az Alien forgatókönyvében és a regényben benne van, hogy a lény kifosztja a hajó élelmiszerraktárát, vagy egyebeket, de fölösleges. Ez sci-fi és nem dokumentumfilm. Olyan, mintha valaki azért tartaná rossz sorozatnak a Star Wars-t, mert valójában nem lehet puszta akaraterővel tárgyakat felemelni, vagy hiperűrsebességgel repülő űrhajtót építeni.

dunántúli gyerek 2017.01.01. 14:10:27

Szerintem a második rész, az Aliens sokkal jobb volt. A rendezői változatot érdemes keresni, fél órát is kivágnak a TV-k sajna.

J. Cross --- www.jonathancross.hu --- 2017.01.01. 14:34:44

Ami még nagyon árad a filmből, az a magány. Már az első képsoroktól kezdve, de főleg akkor csúcsosodik ki, mikor Ripley magára marad. Sok közül az egyik nagyszerűsége ebben van. Érezteti a nézővel, hogy odakint az űrben nem lesz semmi ismersős, semmibe nem lehet kapaszkodni, senki nem segít majd, ha baj van... Elemi erejű mozi

Spidy.hu 2017.01.01. 14:56:27

@Chief Brody: Én az Aliens lenézésében tényleg mindig is éreztem valamiféle elitizmust (újabb vitatható szó). Mindazonáltal elismerem, teljesen reális hogy valakinek az előbbi tetszik, és kész. A 'kinyírta az alien filmeket' megjegyzés mondjuk nem erre utal...

Spidy.hu 2017.01.01. 14:58:51

Mindentől függetlenül szerintem egyezzünk ki annyiban, hogy az Alien egy filmtörténeti jelentőségű, ráadásul zseniálisan jó film.

furious ewok 2017.01.01. 15:03:08

Hosszú írás, de méltó a filmhez. A nyolcadik utas... az egyik legnagyobb klasszikusa a sci-fi horror műfajnak, amin csak rontottak a későbbi folytatások, értve ezalatt, hogy minél többet tudtunk meg a xenomorfról, annál inkább elveszett az eredeti történet misztikuma. Remélem, hogy a Covenant visszahoz valamit a régi klausztrofóbiás hangulatból, mert a Prometheus után csak felfelé vezet az út.

Chief Brody 2017.01.01. 15:11:56

@Spidy.hu: Ebben kétség kívül kiegyezhetünk. Ha újraolvasod a poszt ominózus fejezetét (Rejtélyek), láthatod, hogy szó sincs az Aliens lenézéséről, éppen ellenkezőleg. A "kinyírta" dolgot pedig egy kommentelő írta, amire helytelenítő választ is küldtem. Az Aliens egy remek, kultikus sci-fi akciófilm, ami kiválóan tükrözi Cameron "Vietnam in space" koncepcióját. Egyszerűen csak arról van szó, hogy a film járulékos veszteségeként az idegen majdnem legyőzhetetlensége okozta félelem-faktor elveszett. Egyébként sem akartam vitát csiholni a két film összevetése kapcsán, nincs is értelme, én eddig csak olyanokkal találkoztam, magamat is beleértve, akiknek mind a kettő tetszett, legfeljebb nem ugyanolyan mértékben.

Spidy.hu 2017.01.01. 15:27:02

@Chief Brody: Igen, engem is inkább Endike kommentje késztetett erre a válaszra. Mindenesetre a blog nagyon színvonalas, grats!

dunántúli gyerek 2017.01.01. 15:31:24

emberek, jobb és baloldalról! Ha csak 1-2 órát áztatom a lencsét, akkor is megfő, nem? Csak tovább tart. Nagyon éhes vk már! köszi

endike 2017.01.01. 15:37:59

a trollozás kimaradt. aki kritizálni merészeli az aliens-t az troll

Chief Brody 2017.01.01. 15:49:24

@dunántúli gyerek: Nem a tévék vágnak ki a filmből, egyszerűen csak a 86-os moziváltozatot adják le.

Chief Brody 2017.01.01. 15:53:36

@J. Cross --- www.jonathancross.hu ---: @furious ewok: magány... misztikum... klausztrofóbia: mind nagyon jó kifejezések az Alien hangulatának méltatásához.

dunántúli gyerek 2017.01.01. 15:56:51

@Chief Brody: ezek a Mars Mentőexpedícióban is megvannak, de abból nem lesz kultfilm szvsz. Igaz régen minden jobb vót.

Chief Brody 2017.01.01. 15:59:08

@Spidy.hu: Sőt mi több, összességében azt is mondhatnám, Cameron csinálta az utolsó igazán kifogástalan Alien témájú filmet.

steery 2017.01.01. 19:13:04

@Chief Brody: A földönkívüli biológia is alá van vetve az anyagcsere folyamatok véges sebességének, azaz az atomfizikának. Az Alien regényben pont az szerepel, hogy az idegen nem nyúlt az emberi élelmiszerekhez. De ott a Prométeusz nagyjelenete, amikor a csaj bezárja az orvosiba a kioperált szörnyet, ami másnapra óriási döggé nő. Miből? Megette az összes gyógyszert? Attól még, hogy sci-fi, lehetne minimálisan hihető, hogy ne legyen ennyire nevetséges. A Star Wars közismerten ilyen hihetetlen világ. Amúgy az akaraterővel mozgatás neve: telekinézis, a hiperűrsebességű űrhajók tervezése meg már javában folyik. Ennyit erről. :-D

Chief Brody 2017.01.01. 20:59:06

@steery: Telekinézis? Csíf Brodi sose hall ez a szó, mesél még róla, tudós ember

Chief Brody 2017.01.01. 21:55:05

@steery: De most komolyan: az Alien-filmeken számon kéred az atomfizikát, a Star Wars-ot pedig felmented azzal, hogy "közismerten" hihetetlen? Ez aztán a kettős mérce. Hidd el nekem, ha egy kis rugalmassággal meg képzelőerővel felvértezve, a tudományos megközelítést elvetve közelebb engednéd magadhoz az Alien-univerzumot, abban is ugyanannyi örömöt találhatnál, mint a SW-sagában (mely utóbbit - legalábbis a klasszikus trilógiát - én magam is legalább annyira imádom, mint az Alient). Az élelmiszerkamrás jelenetet pedig azért említettem, mert jelzi, hogy az alien kutat a megfelelő anyag után (legyen az bármi, mert ez viszont tényleg nem fizika, hanem idegen biológia), amit beépíthet a szervezetébe, és mivel megnőtt, lám, meg is találta. Erről ennyit. :-D

decsko 2017.01.01. 23:17:52

Nagyszerű, igényes cikk, gratulálok! A film pedig számomra 10/10(ugyanúgy mint az Aliens is)

Androsz 2017.01.02. 00:34:57

Kitűnő poszt. Az Alien egy zseniális film. Persze, amikor az ember már nyolcadszor nézi végig, már látszanak a zsinórok a fabábuk végtagjain, de az első megnézése bennem, aki már addig is nagyon szerettem a scifit olvasni és nézni is, azonnal egészen mély nyomokat hagyott. Horrorfilmeket sem addig, sem azután nem sokat néztem, részben mert nekem nem öröm, ha ijesztgetnek, részben mert nagyon bosszant, amikor azért kellene izgulnom, aki a saját marhaságával keverte magát a bajba. Mégis láttam horrorokat, legalább akkor, amikor a húgom és anyám a későbbi klasszikusokat nézték videón, és bennem is kialakult az érzet a hatásos horror technikáiról. Hiszen technikáról van szó, a filmezés egy mesterség, amit lehet jól és lehet ihletett zsenialitással is csinálni. Az Alien azért jó horror, amit a posztban is olvashattunk: jobban lehet félni attól, amit nem ismerünk. Ha van alkalmunk a rémet megszemlélni, már kevésbé lesz rémes. Egészen hihetetlen, hogy azoktól a kínosan bárgyú szörnyjelmezektől, amelyeket az ötvenes évek scifi-jellegű horrorjaiban hordtak, valaki is félni tudott egy pillanatig is, és nem vinnyogva röhögni. Az Alien készítői jól használták a kamera lehetőségeit, hiszen mi, nézők annyit látunk, amennyit a kamera megmutat, és csak másodpercek állnak rendelkezésünkre, hogy megnézhessük, miféle is a rejtélyes ellenség. Ezt a film saját maga is elmondja nekünk, hiszen amikor Ripley váratlan lehetőséget kap arra, hogy egy pillantást vessen a legendás fogalommá vált – a nagy Clarke is elszórakozott vele – hajómacskával elfoglalt Idegenre, máris rohant, hogy leállítsa az önmegsemmisítést. Feltételezhetően azért, mert meglátta, hogy ez egy embernagyságú, úgyszólván hús-vér ellenség, amely látható, észrevehető, valahogy bizonyára legyőzhető, anyagi lény. A scifiség pedig... A teherhajók kopott, szegényesen és zsúfoltan belakott belső tere, amely ebben a filmben az én emlékeim szerint is elsőként lépett a csupa fehér, "futurisztikus" berendezésű űrhajóbelsők helyébe, stílusteremtő, brilliáns ötlet volt. Biztos vagyok abban, hogy hozzájárult a film sikeréhez is. A lassú képsorok pedig? Hát, tudom, a mozijáró ma már izgága népség, eksönt akar és fergeteget, főcím sem kell, csak nagy durranások, de ez a lassú elmerülés a film világába már a kezdőképektől, szerintem zseniálisan megkomponált folyamat. Kell egy kis idő ahhoz, hogy a mese hangulatába ringassanak bennünket, nem igaz? Hol volt, hol nem volt. Normális időkben nem úgy meséltünk, hogy figyelj, a farkas felzabálja előbb a nagymamát, aztán Piroskát, majd jön a vadász, és bammm, ledurrantja, következik a Piroska 2, ezen a héten csak 169 forint a párizsi. Lehet, hogy az, akit a scifi nem érdekel igazán, az unja, de akit mégis, a még ma is megcirógatja a tekintetével az oly sok munkával elkészült és oly keveset szereplő tárgyi apróságokat, élvezi az akkori praktikus futurizmus részleteit. Amelyek mai szemmel vagy hitelesek, vagy tévesek, de akkor is szépek. Nem hiszem, hogy a lény szaporodási ciklusát igazán fontosnak tekintették. Az egy érthető gyarlóság, de gyarlóság, hogy manapság mindig mindenhez teljes magyarázatot vár a néző, előzményeket, utózmányokat, számtalan folytatást, tévésorozatot beékelt történetekkel, Univerzum-epizódokat. Egy film csak egy film, és egységében kell élvezni. A nyitva hagyott kérdések feszültségét szerintem nagycsoportos kortól már el lehet viselni. Akik mindig mindent meg akarnak tudni, azok a saját örömüket rontják el, amikor csökönyösen magyarázatot keresnek arra, hogyan jut be a Jézuska a zárt lakásba a sok ajándékkal. Az eredetileg izgalmas és leleményes mese kitalálóját arra kényszerítik, hogy kiagyaljon valamit a kíváncsiskodó szájának betömésére, pedig sokszor jobb lett volna a mesét hagyni lebegni a bizonytalanságban. Nem szükséges odamenni a szörnyhöz vagy a Jézuskához, és megtapogatni, mert kiderülhet, hogy csak mese volt, amiben ezután is hinni már nem esik annyira jól. Számtalanszor elgondolkodtam már azon, mekkora húzás volt hat többé-kevésbé ismert, neves, márkás színész között egy hetedik, majdnem teljesen kezdő és ismeretlen színésznőt megtenni főszereplőnek. Mellesleg megteremtve vele egy új és maradandó sztárt. Ez a film nyilván attól is ennyire jó, hogy a készítők szerencsésen rakosgatták össze a különféle jó ötleteiket, amelyeknek egyike volt ez a választás.

steery 2017.01.02. 10:05:01

@Chief Brody: Jó, akkor legyen úgy, ahogy te akarod! És vigyen neked alien tojást a húsvéti nyuszi!

Void Bunkoid 2017.01.02. 19:27:14

A cikk nagyon jó, összesen két észrevételem van vele kapcsolatban. 1. Az egyik, hogy a legendákkal ellentétben a mellkasrobbantós jelenetnél a stáb tudta, hogy mi fog történni, mármint azt, hogy kikel a kis szörnyike Kane-ből, egyedül azt nem tudták (persze a beavatott John Hurton kívül), hogy nem csak csendesen előkecmereg egy véres kis izé, hanem amikor előjön, telibe lesznek fröcskölve véres takonnyal :) az elképedés és undor valóban valódi az arcukon, ám nem a szörnytől, hanem a váratlan undi zuhanytól van :) 2. Kicsit mosolyogtam a Feltámad a vadnyugat említése során, én mindig is imádtam azt a filmet, viszont szinte senki élő embert nem találtam az országban, aki rajtam kívül nemhogy szerette, egyáltalán ismerte volna. Egészen addig, amíg az HBO rommá hájpolt sorozatot nem csinált belőle :)

Androsz 2017.01.02. 22:13:36

@Void Bunkoid: A Feltámad a Vadnyugatot én már régről ismerem. És ismerek is embereket, akik már láttak, olyat viszont nem, akinek tetszett is. :-) Az alapötlet jó, ahogy Crichton sok alapötlete bizonyult jónak máskor is. Az, hogy C kategóriás kiszerelésben csinálták meg, nem kötelezően hátrány, hiszen néha kimerül egy film pár dögös díszletben. Az író (szintén Crichton) kissé adós marad ugyan a komolyabb magyarázattal a rend felborulásának okairól, de épp én mondtam korábban, hogy nem kell mindig mindent tudni. Viszont a rendezés szerintem félidőtől egyre bénább lett. De nem ez volt vele az igazi baj, egy jó kis scifis ijesztgetős filmnek simán elmenne. De Crichton szégyenszemre elköveti azt a csúf ostobaságot, amit aztán a Gyilkos robotokban is elő merészelt venni: a rommá égett robot "Hu!" még feltámad egy kapálózásra. Nekem ez nagyon olcsó fogás volt akkor is, most is. Valamirevaló rendező ilyet nem csinál. (Persze nem biztos, hogy ő egy valamirevaló rendező volt. Már régóta nem is rendez.) Nekem ő az Androméda-törzs című kitűnő regény írója marad. Ezt a feltámadósrobot-motívumot érdekes módon épp az Alien is eljátszotta egy kicsit, Ash-sel, bár az sokkal ésszerűbben volt előadva.

Void Bunkoid 2017.01.03. 07:52:28

@Androsz: úúúú, az Androméda-törzs a legjobb a világon! Amúgy a rommá égett robot feltámad még egy kicsit kapálózni azóta is többször visszatér, többek között a Terminátor is megcsinálta ezt egyszer (sőt, Cameronnak konkrétan a Westworld volt a követendő példa annál a jelenetnél).

Jóléti Dán Kekszesdoboz 2017.01.03. 09:03:16

@Void Bunkoid: látam a werkfilmet a DVD-n és a szőke hisztis picsa tényleg ráparázott elmondása szerint, mert azt mondta, hogy az igaz hogy tudták, hogy valami rémes fog történni, de azt hogy ilyen brutálisan arra nem számítottak

Chief Brody 2017.01.03. 10:08:32

@Void Bunkoid: A dicséretet köszönöm! 1. Nem legendákat vettem alapul, hanem az összes dokumentumfilmet és könyvet, amiket a poszt végén is felsoroltam, lévén mindet láttam és a könyvek legtöbbjét olvastam. Egyébként a poszt érintett szövege és az általad leírtak között nincs egy fikarcnyi ellentét sem, én is pontosan azt írtam, hogy csak Hurt volt teljes körűen felkészítve, és a többieket meglepte a jelenet erőszakossága. Egy szóval sem írtam, hogy nem tudták, melyik jelenet forgatása következik. 2. A Feltámad a Vadnyugatot nem azért említettem, mert jó vagy rossz film, vagy mert Magyarországon sokan szeretik vagy ismerik, hanem mert a pre-Alien korszak jellegzetes sci-fije. Egyébként egy korabeli sci-fi hazai ismertsége mit sem jelent, szerinted például hány magyar ember ismer olyan kétségtelenül klasszikus műveket, mint a Logan futása, a Silent Running vagy akár a szovjet Sztalker?

Chief Brody 2017.01.03. 11:09:43

@Androsz: Teljesen egyetértek veled a rejtélyek és fehér foltok kitöltésének problémája kapcsán. Egyrészt - ahogy írtad, gyarló módon - az ember vágyik rá, hogy a dolgok mögé lásson, eredettörténeteket és magyarázatokat kapjon, legyen az olyan apróság, mint Ripley keresztneve, vagy olyan nagy horderejű, mint az idegenek eredete. Amikor azután megkapjuk az áhított információt, az vagy passzol ahhoz, amit magunkban elképzeltünk, vagy nem, és bizony sokszor sokkal jobb lett volna, ha nem oszlik el a köd és megmaradt volna a misztikum, a talány. Már csak azért is, mert az esetek 99 százalékában ezek az adalékok a film készítői fejében sem születtek meg, csak a nézői igényeket kielégítve utólag költik hozzá az egészhez, legtöbbször olyanok, akiknek az eredeti műhöz nem is volt közük.

cselaxi 2017.01.03. 12:49:03

@steery: ...és a Mikulás létezik. A Bud Spencer filmekben valódi pofonok vannak. A csimijamiban éles fegyverrel lőnek q:-)))

cselaxi 2017.01.03. 12:51:05

@Void Bunkoid: Egyetértek. Az Android törzs régi ("eredeti") és mai verziója is nagyon jó.

Void Bunkoid 2017.01.03. 13:34:57

@Chief Brody: énénénén! :) A Zöld szójáról nem is beszélve :)

Androsz 2017.01.03. 16:48:00

@Chief Brody: "az esetek 99 százalékában ezek az adalékok a film készítői fejében sem születtek meg, csak a nézői igényeket kielégítve utólag költik hozzá az egészhez" Így van, ez vele a probléma. Mert emiatt nem is ihletből, első lendületből jönnek, hanem utólag gyártják. Ráadásul eredetileg kitalálnak néhány foltszerű jelenséget vagy eseményt, amik között kitöltetlen hézagok vannak, amelyeket kitöltését nem is tervezték, a Bibliától a Mikulásig a meséknek nem kell összeérniük ahhoz, hogy sikeresek legyenek. De a rajongók követelésére mégis kiszálíesítik azokat a foltszerű őtleteket, majd amikor végül összeérnek, akkor derülhet ki, hogy úgy sikerült, mint a Nyugati-felüljáró: lett köztük egy jókora döccenő. De végül is ez a nézők igényén és lelki erején is múlik, én például még mindig nem láttam a Prometheust, nem szándékosan, hanem csak az érdeklődésem nem késztet rá, pedig a látványosság talán tetszene, ha a sztori nem is. Akik viszont megnézik / elolvassák az ilyen kiegészítéseket, azok esetleg úgy járnak, mint amikor kicsi gyerekként bebizonyították nekik, hogy Mikulás nincs is. A mese jobb volt. Ott volt az Alien 4. része, az annyira sértette az ínyemet, hogy többé nem akarok ilyenbe harapni. A 3. rész rendben volt, tulajdonképpen jó is volt, csak sajnos hiányzott belőle valami spiritusz. De aztán ne tovább.

Chief Brody 2017.01.04. 09:37:50

@Void Bunkoid: + Az Omega ember :)

Chief Brody 2017.01.04. 10:20:16

@Androsz: A 3. részt részben azért szeretem, mert alapvetően az elsőt utánozza. Egy izolált helyen fegyvertelen emberek kis csoportja akad össze egy (hangsúlyozom: egy) szinte legyőzhetetlen földönkívüli rémmel, miközben a háttérben a Társaság szövi gonosz terveit. A 4. részbe a francia rendező sajnos túl sok extravagáns, európai mozira jellemző, "elvont" elemet illesztett, ami egyáltalán nem illik az Alien-mitológiába. A Betty legénységének idióta tagjai, az Auriga szintén kretén tudósai vagy Perez tábornok vicces karaktere egy francia képregényben tökéletes lenne, ide viszont nem. Ami a Prometheus-t vagy a közeledő Alien: Covenantot illeti, ez elég érdekes kérdés. Tulajdonképpen 20-25 éve arra vágytam - sok rajongóval együtt - hogy Ridley Scott új Alien-filmet készítsen (ha lehet, Gigerrel együtt, ami ugye sajnos már nem opció). Azután jött a Prometheus, ami tulajdonképpen tetszett is, de azért nem volt tőle katarzisom. Klassz volt az Alien-univerzum néhány elemét viszontlátni (derelict ship például), de nem értem, miért kellett belekeverni az emberiség eredettörténetét, és főleg nem értem, miért kellett a Space Jockey-ból humanoid-fejű lényt csinálni. A Covenant trailere szintén vegyes érzelmeket kelt. A huncutkodó pár lemészárolása például a slasher-filmek ősrégi motívuma, Jason, Michael Myers és Freddy filmjeiben előre tudni, hogy ha valaki szexel, az halál fia.