A TÖRTÉNET

1963. október 31-én a hatéves Michael Myers egy konyhakéssel halálra szurkálja a nővérét haddonfieldi otthonukban. A kisfiú elmegyógyintézetbe kerül, ahol Dr. Sam Loomis pszichiáter kezeli. 15 évvel később Michaelnek sikerül megszöknie, és Mindenszentek napján visszatér Haddonfieldbe, a nyomában Loomis doktorral. A kisváros utcáin Michael elkezdi követni a 17 éves Laurie Strode-ot, aki többször látni vél egy fehér maszkos alakot. Loomis eközben Brackett sheriff segítségével igyekszik ápoltja nyomára bukkanni. Michael még aznap éjjel meggyilkol három tinédzsert, majd Laurie-re is rátámad. Loomis doktor az utolsó pillanatban érkezik és hat golyót ereszt a rémbe, ennek ellenére Michael Myers holtteste eltűnik.

ÍGY KÉSZÜLT

A Halloween gyökerei valójában John Carpenter előző munkájáig, A 13-as rendőrőrs ostromáig nyúlnak vissza. Irwin Yablans független producer látta a filmet, nagyon tetszett neki, és megszerezte a forgalmazási jogokat cége, a Turtle Releasing számára. Mivel a mű Amerikában nem volt túl nagy siker, átvitte a tengerentúlra, és bemutatta a Milánói Filmfesztiválon. Yablans ott találkozott egy Michael Myers nevű angollal, akinek szintén megtetszett A 13-as rendőrőrs, és megszervezte további európai fesztiválokon való vetítését.

Később John Carpenter és akkori barátnője, Debra Hill ellátogattak a Londoni Filmfesztiválra, hogy tájékozódjanak A 13-as rendőrőrs fogadtatásáról. Találkoztak Moustapha Akkad befektetővel, aki társával, Irwin Yablans-szal éppen igyekezett bejutni az amerikai filmpiac fősodrába.

Yablans meglátta a tehetséget a 29 éves Carpenterben. Volt egy formálódó ötlete egy pszichopatáról, aki bébiszitterekre vadászik. Azon gondolkodott, mi lenne újszerű a horror műfajon belül, és valami olyan hatásosat akart létrehozni, mint Az ördögűző. Felvázolta hát egy film terveit, melynek The Babysitter Murders (A bébiszitter-gyilkosságok) volt a munkacíme. Carpenter éppen befejezte a Valaki figyel című TV-film forgatását, amikor az executive producer megkereste. "Miért ne játszódhatna Halloween éjjelén? Sőt miért ne lehetne a címe is Halloween?" - kérdezte Yablans.

Moustapha Akkad is ráállt az üzletre, és 325.000 dolláros költségvetést biztosított a produkcióhoz, melyet egy másik projektjétől, a Sivatag oroszlánjától vont el. Carpenter éppen munka nélkül volt, így nagy pénznek látta ezt a valójában minimális összeget. Ő maga 10.000 dollárt kapott a rendezésért, írásért és zeneszerzésért, továbbá tíz százalékot a várható bevételből.

Akkad kissé aggódott a szoros határidők, az alacsony büdzsé és a viszonylag kezdő stáb miatt. Végül az győzte meg, ahogy Carpenter szinte képről képre, érzékletesen előadta neki a történetet. A rendező azt is kijelentette, hogy nem kér előleget a bevételből; ez is jelezte, hogy bízik a produkció sikerében.

A kreatív irányítás lehetőségét kihasználva Carpenter ragaszkodott hozzá, hogy Debra Hill legyen a film producere. "Az alapötlet az volt, hogy a gonoszt nem lehet megölni" - nyilatkozta Hill. "Visszatértünk a régi kelta Samhain legendához, mely szerint Mindenszentek éjszakáján a holt lelkek nagy pusztítást visznek véghez az élők között. Majd jött az ötlet a valaha élt leggonoszabb gyerekről, és a városról, mely sötét titkot rejt egy valaha ott élt alakról, aki végül visszatér a gonosz képében. Ez tette működőképessé a Halloweent. Nem véresre akartuk csinálni, hanem ijesztőre."

Költségvetési okokból a forgatókönyv történéseit egyetlen napba zsúfolták, így kevesebb kosztümre és helyszínre volt szükség. Számos filmbeli karakter és helyszín létező személyekről és helyekről, illetve klasszikus filmek szereplőiről kapta a nevét. Hill írta a lányos párbeszédek nagy részét, míg Carpenternek köszönhetjük Loomis szövegeit Michael gonoszságáról. Yablans úgy képzelte a forgatókönyvet, mint egy rádiójátékot, melyben 10 percenként követik egymást az ijesztgetések. Arra is utasítást adott, hogy a néző ne lásson mindent, mivel attól sokkal jobban félünk, amit nem látunk, csak elképzeljük. Hill és Carpenter igen rövid idő alatt befejezték a szkriptet (előbbi három hétre, utóbbi 10 napra emlékszik).

A következő lépés a szereposztás volt. Bár Jamie Lee Curtis egy TV-sorozatban játszott akkoriban, Carpenter nem nézett tévét, így nem ismerte a lányt. Laurie szerepére Anne Lockhart volt az első választás, azonban amikor Jamie neve felmerült, Debra Hill tudta, hogy komoly publicitást jelentene a Psycho sztárja, Janet Leigh lányának szerepeltetése.

P. J. Soles, Nancy Loomis és Jamie Lee Curtis

A háromhetes forgatás-előkészítési szakaszban csatlakozott a stábhoz Carpenter régi barátja, Tommy Lee Wallace. Hozzá tartozott a látványtervezés, a művészeti rendezés, a helyszínkeresés és a vágói feladatkör. Ugyancsak ő felelt a gyilkos maszkjának megalkotásáért. "Egy arctalan, humortalan alakra gondoltunk, valami fakó jelenségre, mely alig emlékeztet emberre" - mondta Hill. Először egy bohócmaszkot vettek számításba, melyet mindenki hátborzongatónak és ijesztőnek hitt, végül mégis valami szolidabb mellett döntöttek. Mivel a híres Don Post maszkkészítő stúdiót nem tudták megfizetni, Wallace elment Burt Wheeler Varázsboltjába a Hollywood sétányon, és vett egy Kirk kapitány maszkot 1,98 dollárért. Kiszélesítette a Star Trek-hős szemnyílásait, és a bőrszínű részeket kékesfehérre festette. A maszk igazán kísértetiesre sikerült, nem maradt benne semmi William Shatnerből. Jamie Lee Curtis ruhatárát egy JC Penney áruházban vásárolták meg 100 dollárért; az olcsó és konzervatív kinézet illett a karakter attitűdjéhez. A többi színész a saját ruháját viselte.

A Halloweent 21 nap alatt vették fel 1978 tavaszán, nagyrészt a kaliforniai Dél-Pasadenában. A tökök beszerzése problémás volt márciusban, akárcsak a napos Kalifornia pálmafáinak elrejtése. Az alacsony költségvetés jegyében az őszi mű-faleveleket mindig összegereblyézték és újra felhasználták. Ettől függetlenül az elkészült mű tökéletesen adta vissza az ősz színeit, és a Panavision formátum használata nagyban hozzájárult a borzongató hangulathoz (a Panavision kamerák egyébként elvitték a költségvetés felét).

A forgatás egy elhagyatott épületben (a Myers-házban) kezdődött, melynek egy templom volt a tulajdonosa. A stáb Dean Cundey operatőr Winnebago lakóbuszával közlekedett, az élelmiszerszállító vállalkozó kisteherautója "játszotta" a Phelps Autószervíz teherautóját, sőt Carpenter régi fekete Cadillac Fleetwoodja is feltűnik. Ha az utcán sétáló gyerekekre volt szüksége, a stáb összeterelte a gyerekeit a jelenet erejéig. "Mindenki segített, igazi öröm volt filmet forgatni" - emlékszik vissza a rendező.

Mindenki összefogott, hogy újra kidekorálja a régi Myers-házat az utolsó felvételhez - mely valójában a film nyitójelenete. A gonosz érintésére emlékeztető, saját szemszögű, egybefüggő (valójában három rejtett vágást tartalmazó) képsor felvételéhez a stábtagoknak kellett cipelniük a világítást. Carpenter tervezte a bonyolult mozgásokat, melyek előkészítése igen komoly munkát követelt, és melyek csak az akkoriban kifejlesztett steadicam technika segítségével fértek bele a költségvetésbe. Mivel Debra Hillnek volt a legkisebb keze a forgatócsoportban, ő "alakította" Michael Myers kést tartó kezét. Rajta kívül még hárman játszották a gyilkost: Will Sandin volt a 6 éves Michael; Tony Morant láthattuk azon ritka képsorokon, amikor feltárul a felnőtt Michael arca; végül a megfelelően magas és jellegzetes járású Nick Castle, az USC-s barát kapta a maszkos jeleneteket, ő volt az Alak (The Shape), ahogy akkor elnevezték.

Mivel Jamie Lee Curtisnek ezt volt az első mozifilmje, és alig hitte el, hogy megkapta a szerepet, Carpenter szorosan együtt dolgozott vele, és kidolgozott egy "félelemmérő"-t, így mindig elmondhatta a színésznőnek, hogy az éppen forgatott jelenetnek milyen a rettegésfaktora a 10-es skálán. JC eleinte félt az általa nagyra tartott, a stáb legöregebb és legképzettebb tagjának számító Donald Pleasence-től, de miután különféle kérdéseket tett fel karaktere kapcsán, a színész jó humorú és nagyszívű embernek bizonyult, és a két szakember egy életre összebarátkozott.

"Olyanok voltunk, mint a gyerekek, akik kaptak 300.000 dollárt, és azt akartuk, hogy ez meg is látsszon a filmen" - emlékszik vissza Debra Hill. Az alkotás minden idők egyik legjövedelmezőbb független filmje lett, különösen akkor, ha a befektetett összeg százalékos arányban való megtérülését nézzük, mivel világszerte több mint 200-szor hozta vissza Moustapha Akkad pénzét.

A siker fontos alkotóeleme Carpenter kísérőzenéje, mely nagyrészt egy visszatérő zongoradallamból áll, egy 5/4-es ritmusból, melyet a szerző az apjától tanult. "Bármilyen billentyűzeten eljátszok, de kottát nem tudok olvasni" - vallotta be JC. A Bowling Green-i Filharmonikus Zenekar név alatt alkotta meg a félelmetes filmzenét, mely minden idők egyik legjellegzetesebb kísérőmuzsikája lett, olyan klasszikusok társaságában, mint Bernard Herrmann Psychója és John Williams Cápája. JC menet közben néhány barátjával megalakította a The Coupe De Villes nevű együttest, akiknek dala hallható is a filmben, amikor Laurie beszáll Annie autójába. Dan Wyman komponista segített Carpenternek a dallamok végleges formába öntésében, elektronikus realizálásában. Wymen később a kaliforniai San Jose Állami Egyetem elektronikus zenei karának professzora lett, és jónéhány film zenéjének létrehozásában működött közre, többek között A köd című Carpenter-filmben is.

Tommy Wallace nyár végéig vágta a filmet, Charles Bornstein és a rendező segédletével. Mivel egyik nagy stúdió sem érdeklődött a kész mű forgalmazásáért, azt Irwin Yablans saját cégén, a Compass International Pictures-ön keresztül intézte. A Halloween csendesen nyitott a mozikban, azonban szép lassan a siker útjára lépett. A premiert 1978. október 25-én tartották Kansas Cityben, majd Chicago és New York következett, végül a kópiák fokozatosan jutottak el az ország különféle területeire.

Carpenter már az Elvisen dolgozott, amikor azon kapta magát, hogy a barátai gratulálnak, és a nagy stúdiók emberei akarnak találkozni vele. A kritikusok is elkezdték dicsérni. A film 47 millió dollárt termelt az amerikai mozikban, további 8 milliót világszerte. Sajnos a színészek többsége ebből nem sokat látott, Curtis 8.000, míg Pleasence 20.000 dollárt kapott, Nick Castle pedig mindössze napi 25 dollárt. Carpenter nem emlékszik pontosan, mennyi volt a részesedése a bevételből, de egy alkalommal egy egymilliós csekket kézbesítettek neki, ami "nem volt rossz." Debra Hill így emlékszik: "Sok pénzt kerestünk a Halloween-filmekkel, de ha az elején tudtuk volna, amit most tudunk, akkor jóval több lehetett volna. Igazán bosszantó volt, amikor Irwin Yablans kiszállt a sárga Rolls-Royce-ából és vett egy jachtot.

"Mindünket próbára tett a Halloween" - mondja Dean Cundey operatőr. "Keményen küzdöttünk, mivel akkoriban nagyon nehéz volt bekerülni a hollywoodi belső körbe." Többé-kevésbé a Halloweennek köszönhető a slasher filmzsáner létrejötte, például nagyon sok film használta azóta a gyilkos szemszögét mutató kameraperspektívát. Mindamellett sok kritikus felhánytorgatta az alkotóknak, hogy Laurie, a szűzies karakter az egyetlen női szereplő, aki életben marad; Lynda, Annie és Judith, akik huncutkodtak a barátjukkal, mindannyian az Alak áldozatául estek. Mind Carpenter, mind Hill a kezdettől fogva tagadták, hogy bármiféle morális állásfoglalás lett volna a céljuk. Összességében a filmben azt akarták ábrázolni, hogy a gonosz bárhol felütheti a fejét, még egy ilyen kisvárosban is. Habár azóta számtalan másolata készült a műnek, a Halloween öröksége ma is él, igazi különleges klasszikus vált belőle.

Forrás: halloweenmovies.com

A TÉVÉS VÁLTOZAT

A film videokazettás és televíziós pályafutása a 80-as évek legelején indult. "Amikor az NBC csatorna közölte, hogy mely jeleneteket akarják kivágni, ez szinte minden lényeges részt érintett. Visszaírtam nekik, hogy ez képtelenség" - mondta Debra Hill. Végül - a Halloween 2 felvételeivel párhuzamosan - Carpenter forgatott 12 percnyi extra jelenetet az első részhez a Television Network 1981-es tévés változata számára. Az első új jelenetben Loomis doktor próbálja meggyőzni a szanatórium illetékeseit, hogy a gyermek Michael Myerst szállítsák át egy szigorúan őrzött börtönbe, mert a fiú csak megjátssza a katatón állapotot, és készül valamire. Loomis Michaelhez is bemegy, és közli a maga elé bámuló fiúval, hogy bár a többi orvost át tudta verni, de őt nem. Később, a szökés után láthatjuk Loomis-t, ahogy megnézi Myers szobáját, és az ápolónő megmutatja neki az ajtóra írt "NŐVÉR" szót.

A FILMZENE

John Carpenter 1983-ban így emlékezett vissza a filmzene létrejöttére:

"Levetítettem a zene és hangeffektusok nélküli végső vágást a 20th Century Fox illetékesének, aki egy lehetséges munka ügyében keresett meg. Nem volt éppen elájulva, ezért úgy döntöttem, hogy a zenével mentem meg a filmet.

Magam komponáltam és adtam elő első két mozifilmem és azelőtt egy csomó diákfilmem kísérőzenéjét. Mindig olyan gyors és olcsó voltam, emennyire csak lehetett. Legnagyobb hatással Bernard Herrmann és Ennio Morricone voltak rám, mint zeneszerzőre (utóbbival volt szerencsém együtt dolgozni A dologban). Nagy hatással volt rám Herrmann képessége, ahogy erőteljes filmzenét alkotott kis zenekarral, egy bizonyos hangszer szerepét kiemelve, magas vonósokat vagy mély bőgőt használva. A Halloweent is inspiráló Psycho zenéjéhez szinte kizárólag vonósokat használt.

Hermann és Morricone örökségével a fejemben kezdtem meg július végén a Halloween zenéjének komponálását a Sound Arts Stúdióban, ami akkor egy kis téglaépület volt Los Angeles központjában. Dan Wyman volt a kreatív konzultánsom, akivel már a 13-as rendőrőrs zenéjén is együtt dolgoztam. Ő programozta a szintetizátorokat és felügyelte a gyakran tökéletlen előadásom rögzítését. Sűrűn segített be egy-egy bonyolultabb szakasz végeláthatatlannak tűnő felvételeibe. Dan a film zenei társproducere lett, kiválós ízlése és zenei tudása formálta egésszé az egyébként minimalista, ritmusalapú muzsikát.

Ahogy elneveztem, "duplavak" módban dolgoztunk, ami egyszerűen annyit jelent, hogy a zene komponálása és előadása a stúdióban folyt, anélkül, hogy magát a filmet használtuk volna. Megjegyzem, hogy Alan Howarth-tal való együttműködésem eredményeként azóta kialakítottunk egy szinkronizált videorendszert. A Halloween főtémája került először szalagra, melynek 5/4-es ütemét még apám mutatta nekem bongón 1961-ben. Ezután következett Laurie és Dr. Loomis témája, mely a "legherrmannosabb" mind közül. Ezután következtek az úgynevezett "szúrások", melyek a képi ijesztgetés alátámasztására szolgálnak, éppen ezért "ösztökének" is hívjuk őket. Rövid, ütésszerű hangok ezek, melyek alkalmasak a nézők megriasztására. Ma már kissé szégyenkezve vallom be, hogy túl sok szúrást alkalmaztam ebben a filmben.

A felvételek csak két hétig tartottak, mert a költségvetés csak ennyit tett lehetővé. A hangkeverés elkészült július végére, és ősszel végre közönség előtt is láthattam a filmet. A tervem, hogy a zenével mentem meg a művet, sikeresnek bizonyult. Hat hónappal később találkoztam ugyanazzal az illetékessel a 20th Century Foxtól (ekkorra az MGM-nél volt), és már imádta a filmet, pedig csak a zenét adtam hozzá. Első reakciói azonban igencsak indokoltak voltak.

Van egy pont a filmkészítésben, amikor az ember szembenéz a végeredménnyel. Számomra ez mindig akkor jön el, amikor a filmet és a zenét egységes szerkezetben vetítik le. Egyszerre csak új hang kerül a nyers, zene- és zörejmentes felvételek alá. A film elnyeri végső formáját, és megítélhetővé válik az érzelmi összhatás. Valaki egyszer azt mondta nekem, hogy a zene vagy annak hiánya segít a tisztán látásban. Én is ebben hiszek."

A soundtrack 1979-től bakelitlemezen, majd 1985-től CD-n is kapható, utóbbiból 1998-ban egy 20. évfordulós, bővített változat is napvilágot látott.

FOLYTATÁSOK

Halloween 2 (Hallowen II) 1981

Halloween 3 – A boszorkányok évada / Boszorkányos időszak (Halloween III: Season of the Witch) 1982

Halloween 4 (Halloween 4: The Return of Michael Myers) 1988

Halloween 5 (Halloween 5) 1989

Halloween – Az átok beteljesül (Halloween: The Curse of Michael Myers) 1995

H20 – Halloween húsz évvel később (Halloween H20 – 20 Years Later) 1998

Halloween – Feltámadás (Halloween: Resurrection) 2002

Halloween (Halloween) 2007

Halloween 2 (Halloween II) 2009

• A 2. rész írója, producere, zeneszerzője, sőt egyes jelenetek rendezője is Carpenter volt.
• A 3. rész nem igazi folytatás, csak a címet vette át, Michael Myers történetéhez nem kapcsolódik. A film producere és zeneszerzője Carpenter.
• Jamie Lee Curtis a 2., 7. és 8. részben alakította ismét Laurie Strode karakterét, míg Donald Pleasence a 2., 4., 5. és 6. részben játszotta el újra Dr. Sam Loomis-t.
• A Rob Zombie által rendezett 2007-es és 2009-es filmek valójában nem folytatások, inkább a remake/reboot/újragondolás kategóriába tartoznak.

ÉRDEKESSÉGEK

• Loomis szerepére Peter Cushingot és Christopher Lee-t is felkérték, de mindketten visszautasították. Lee később karrierje legnagyobb tévedésének nevezte ezt a döntést.
• Amikor Moustapha Akkad megkérdezte Donald Pleasence-t, hányszor játszaná még el a pszichiátert, azt válaszolta: "Huszonkettőnél abbahagyom!"
• Az egyik jelenetben a szereplők az 1951-es The Thing From Another World című klasszikus sci-fit nézik a tévében. Négy évvel a Halloween után Carpenter elkészíti a mű feldolgozását A dolog (The Thing) címmel.
• A középiskolás szerepeket alakító színésznők közül csak a húszéves Jamie Lee Curtis állt közel a tinédzser korhoz, a többiek közelebb jártak a harminchoz.
• Moustapha Akkad, aki a teljes Halloween-sorozat executive producere volt, 2005-ben egy terrorista robbantás áldozata lett Jordániában.
• A film ősszel játszódik Illinois államban, a forgatás viszont tavasszal zajlott Kaliforniában, így többször látszódnak zöldellő fák, pálmák és tavaszi virágok a háttérben, továbbá kaliforniai rendszámtáblák az autókon. Mivel a sütőtöknek sem volt szezonja, a Halloween-tököket le kellett festeni narancssárgára, amitől néha életszerűtlennek tűnnek.
• Michael Myers karakterét Yul Brynner robotszerepe is inspirálta A jövő világa (Westworld, 1973) című sci-fiből.
• Az eredeti forgatókönyv szerint Dr. Loomis-nak meglepett arckifejezést kellett volna vágnia, amikor szembesül a lelőtt Michael Myers eltűnésével, Donald Pleasence javaslatára azonban inkább a "tudtam előre"-reakció került a filmbe.
• A Halloween regényváltozata 1979-ben jelent meg Curtis Richards tollából. 1983-ban a Wizard Video nevű cég a filmen alapuló videojátékot adott ki Atari 2600 platformra.
• Az Egyesült Államok Kongresszusi Könyvtárának Nemzeti Filmregisztrációs Bizottsága 2006-ban kulturális, történelmi és esztétikai szempontból jelentősnek minősítette a filmet, ezért kijelölték megőrzésre.

A FILMBELI NEVEK EREDETÉRŐL

• Haddonfield: Debra Hill szülővárosa New Jersey-ben (a filmes Haddonfield Illinos államban van)
• Smith's Grove (a pszichiátriai intézet városa): apró település Bowling Greenhez (Kentucky állam) közel, ahol Carpenter felnőtt (több filmbeli utcanév is Bowling Greenből vagy környékéről származik)
• Laurie Strode: Carpenter első barátnőjének neve
• Sam Loomis: a Psycho (1960) egyik karakterének a neve, mégpedig annak a Marion Crane nevű női főszereplőnek a barátjáé, akit Janet Leigh, Jami Lee Curtis anyja alakított
• Tommy Doyle: egy másik Hitchcock-klasszikusból, a Hátsó ablakból (1954) vették át a nevet
• Leigh Brackett sheriff: Leigh Brackett Howard Hawks Rio Bravo (1959) című filmjének forgatókönyvírója volt (nem mellesleg ez a western inspirálta A 13-as rendőrőrs ostromát)
• Marion Chambers: a Psycho két karakterének (Marion Crane és Al Chambers) nevéből rakták össze
• Ben Tramer: Carpenter régi főiskolai barátja

A HALLOWEEN MAGYARORSZÁGON

Miután a 80-as évek ezerszer másolt, hangalámondásos video-őrületének egyik jeles darabjaként már mindenki ismerte, a filmet A rémület éjszakája címmel 1989-ben a MOKÉP mutatta be mozikban. Hivatalos videokazettán a Zoom Kft. jelentette meg 1995-ben (ekkor készült hozzá szinkron), a hazai televíziós premier egy évvel később volt. DVD-n az Ultrafilm dobta piacra 2006-ban, a kétlemezes kiadáson megtalálható a hosszabb tévéváltozat is. Magyar vonatkozású Blu-ray a mai napig nem jelent meg.

VÉGSZÓ

"A rémület éjszakája az egyik leghatásosabb horror, melyet valaha is készítettek, de nem olcsó effektusokkal operáló slasher, a vérrel nagyon takarékosan bánik a rendező. A film döbbenetes hatása másban, elsősorban az elegáns szerkesztésben, a formai tökélyben keresendő. A rémület éjszakája a suburban ("kis- vagy kertvárosi") horror alapműve, a fókuszban a középosztálybeli átlagpolgárral, mint a gonosz potenciális áldozatával." (Pápai Zsolt)