A brit Granada Television 1984 és 1994 között mutatta be Sherlock Holmes-sorozatát, melyet joggal tartanak minden idők legjobbjának e témában. A tervek szerint feldolgozták volna Sir Arthur Conan Doyle (1859-1930) összes Holmes-történetét, azonban ezt a címszereplő Jeremy Brett sajnálatosan közbelépő betegsége és halála nem tette lehetővé. Ennek ellenére is harminchat háromnegyed-órás rész és öt egész estés film készült el, így Conan Doyle hatvan történetének kétharmadát láthatjuk viszont.
Hogy mi lehet a siker titka? Elsősorban természetesen Jeremy Brett (1933-1995) játéka, aki a Holmes-rajongók szinte egyöntetű véleménye szerint a detektív tökéletes és utánozhatatlan megformálója. Bár előtte és utána is számtalan színész öltötte magára a híres vadászsapkát, Brett mellett mindegyikük olyan, mintha Columbót nem Peter Falk, vagy Derricket nem Horst Tappert játszaná. Brett briliáns alakítása hihetően ábrázolja az excentrikus nyomozót, aki a megszállottság és zsenialitás határmezsgyéjén egyensúlyozva oldja meg eseteit. Szeszélyes, arrogáns, affektáló, durva - mégis sármos és szeretnivaló: Jeremy Brett nem olyan, mint Sherlock Holmes, Jeremy Brett maga Sherlock Holmes! Még a késői részekben is, amikor már súlyos betegségével küzdött, zseniálisan "beépítette" állapotát a karakterbe - egy komorabb, tragikusabb sorsú figurát bemutatva.
A széria maradandóságához nagyban hozzájárult, hogy az alkotók - elsősorban az írásokat televízióra alkalmazó John Hawkesworth, valamint Michael Cox és June Wyndham-Davies producerek - igyekeztek a lehetőségekhez képest hűek maradni Conan Doyle eredetijéhez. Természetesen dramaturgiai okokból sok változtatás történt, de ezek nem váltak a sorozat kárára, és nagy örömünkre számos párbeszéd szinte szóról szóra követi a nyomtatott műveket. Néha viszont az idők szavára is hallgatni kell: amikor Jeremy Brett megtudta, hogy karaktere mennyire népszerű a fiatalok körében, javaslatára Az ördög patája című epizódban Holmes örökre abbahagyta a kábítószer fogyasztását.
A siker harmadik eleme az lehet, hogy a sorozat csodálatosan adja vissza a viktoriánus Anglia egyedi hangulatát. London ködös, gázlámpás utcái, a korhű jelmezek vagy a Baker Street 221B autentikus berendezése mind a készítők szakértelmét dicsérik. Az alkotók sokat merítettek a korabeli Holmes-illusztrátor, Sidney Paget híres rajzaiból is.
Érdemes még megemlíteni, hogy a korábbi feldolgozások esetlen, bumfordi Watson-figurái után most végre megismerhetjük a Conan Doyle eredetijéhez jóval közelebb álló intelligens és bátor katonaorvost. Dr. Watsont az első tizenhárom epizódban David Burke alakította, aki azonban komolyabb hangsúlyt kívánt fektetni színházi munkáira, így a továbbiakban Edward Hardwicke vette át a szerepet - mindketten emlékezetes teljesítményt nyújtva.
További állandó szereplők Rosalie Williams, mint Mrs. Hudson, Charles Gray, mint Mycroft Holmes és Colin Jeavons, mint Lestrade felügyelő. A híres ellenfeleket, Moriarty professzort és Irene Adlert Eric Porter, illetve Gayle Hunnicutt formálta meg. A legendás filmzenét Patrick Gowersnek köszönhetjük.
A Granada Television mesterműve kétségtelenül a brit független televíziózás egyik legnagyobb sikertörténete, melyet több mint ötven országban vetítettek világszerte.
A harminchat rövid epizód négy antológiában, külön főcímek alatt készült el: ezek a Sherlock Holmes kalandjai, Sherlock Holmes visszatér, Sherlock Holmes naplójából és a Sherlock Holmes emlékiratai. Conan Doyle hasonló felosztásban (de nem hasonló sorrendben) jelentette meg elbeszéléseit, kiegészítve Az utolsó meghajlás című novellafüzérrel. A tévésorozat alkotói azonban szabadon bántak a besorolással, így korántsem biztos, hogy ami írásban például a ...visszatér részét képezi, az a Granadánál is ebben a szériában látható. Ami az egész estés, dupla hosszúságú "special" filmeket illeti, azokat különállóan mutatták be, elejükön a sorozat megszokott főcíme helyett egyedi főcím látható. A Négyek jele és A sátán kutyája alapját valóban regény hosszúságú történetek adják, azonban A mesterzsaroló, Az utolsó vámpír és Az aranyifjú egy-egy novella megnyújtott verziói. Sokak szerint utóbbi három a tévés produkció viszonylag leggyengébb darabjai - talán nem véletlen, hiszen John Hawkesworth és Michael Cox nem is vettek részt a létrehozásukban.
Sajnálatos és érthetetlen módon a széria soha nem kapott komolyabb hivatalos elismerést. Csak a svéd Academy of Detection 1988-as díját, valamint a néhány epizód forgatókönyvírójának odaítélt Edgar Allan Poe-díjat említhetjük.
A fantasztikus díszletek egy ideig a Granada stúdiótúrájának részét képezték, majd örökre lebontották azokat; csak a Baker Street 221B bejárata maradt meg, melyet felhasználtak a Coronation Street című szappanoperában.
A sorozatot mi is láthattuk annak idején a Magyar Televízió és a Duna Televízió jóvoltából, Sinkó László és Vajda László, majd Tahi Tóth László és Szersén Gyula egészen kiváló szinkronhangjaival. Azóta a közszolgálati és kereskedelmi csatornák többször ismételték a szériát,majd 3 epizód kivételével a teljes sorozat megjelent hazai DVD-n.
A SOROZAT EPIZÓDJAI:
Sherlock Holmes kalandjai (The Adventures of Sherlock Holmes - 1984/1985)
Botrány Csehországban (A Scandal in Bohemia)
A táncoló emberkék (The Dancing Men)
A tengerészeti szerződés (The Naval Treaty)
A magányos biciklista (The Solitary Cyclist)
A nyomorék (The Crooked Man)
A pöttyös szalag (The Speckled Band)
A kék karbunkulus (The Blue Carbuncle)
A Vérbükk kastély (The Copper Beeches)
A görög tolmács (The Greek Interpreter)
A Norwood-i építész (The Norwood Builder)
A rettegő beteg (The Resident Patient)
A vöröshajúak klubja (The Red Headed League)
A végső probléma (The Final Problem)
Sherlock Holmes visszatér (The Return of Sherlock Holmes - 1986/1988)
Az üres ház (The Empty House)
Gyilkosság az Abbey Grange-ban (The Abbey Grange)
A Musgrave-rítus (The Musgrave Ritual)
A másik vérfolt (The Second Stain)
A ferde szájú férfi (The Man with the Twisted Lip)
Szökés az internátusból (The Priory School)
A hat Napóleon (The Six Napoleons)
Az ördög patája (The Devil's Foot)
Ezüstcsillag (Silver Blaze)
San Pedro tigrise (Wisteria Lodge)
Az ellopott tervrajzok (The Bruce Partington Plans)
Sherlock Holmes naplójából (The Case-Book of Sherlock Holmes - 1991)
Lady Frances Carfax eltűnése (The Disappearance of Lady Frances Carfax)
A Thor híd rejtélye (The Problem of Thor Bridge)
Shoscombe Hercege (Shoscombe Old Place)
A Boscombe-völgyi rejtély (The Boscombe Valley Mystery)
Az előkelő ügyfél (The Illustrious Client)
A rejtélyes idegen (The Creeping Man)
Sherlock Holmes emlékiratai (The Memoirs of Sherlock Holmes - 1994)
A háromormú ház (The Three Gables)
A haldokló detektív (The Dying Detective)
Az aranycvikker (The Golden Pince-Nez)
A Vörös Kör (The Red Circle)
A Mazarin-gyémánt (The Mazarin Stone)
Karácsonyi ajándék (The Cardboard Box)
Speciális epizódok
A Négyek jele (The Sign of Four - 1987)
A sátán kutyája (The Hound of the Baskervilles - 1988)
A mesterzsaroló (The Master Blackmailer - 1992)
Az utolsó vámpír (The Last Vampyre - 1993)
Az aranyifjú (The Eligible Bachelor - 1993)
A SOROZATBAN NEM MEGFILMESÍTETT REGÉNYEK ÉS NOVELLÁK:
A bíborvörös dolgozószoba (regény; alternatív magyar cím: A dilettáns detektív)
A félelem völgye (regény)
Az eltűnt vőlegény
Az öt narancsmag
A mérnök hüvelykujja
A berillköves diadém
A sárga arc
A tőzsdeügynök titkára
A Gloria Scott
A reigate-i urak
A hajóskapitány
A három diák
Az eltűnt hátvéd
Az utolsó meghajlás
A holtsápadt katona
Az oroszlánsörény esete
A fátyolos albérlő
A visszavonult festékkereskedő
Conan Doyle 60 Holmes-történetet írt, a tévésorozat 41 részből áll, és 18 feldolgozatlan írásművet soroltunk fel. Miért nem stimmel a számítás? Nos, A Mazarin-gyémánt című epizódban két novella történetét is felhasználták (A Mazarin-gyémánt esete és A három Garrideb története).
